Gaál Attila (szerk.): Wosinsky Mór „...a jeles pap, a kitűnő férfiú, a nagy tudós...” 1854-1907 (Szekszárd, 2005)

Torma István: Wosinsky Mór bronzkori és vaskori kutatásai

s^ 93 «y publikációban szereplő raktárlelet után a hasonló korú és összetételű leleteket az úgynevezett kurdi horizontba sorolják. Érdekes, hogy lényegében elkerülte Wosinsky figyelmét is az fontos körülmény, hogy a lelőhely a lengyeli sánc közelében fekszik. Csupán a kurdi bronzkori öntőműhely munkáját bemutató képen látszik a háttérben a sánc, a szövegben nem utal az összefüggésre. Azóta több helyen megfigyelték, hogy a központi szerepű földvárak néhány kilométeres körzetében sűrűsödnek a raktárleletek; így a regölyi Sánc környékéről is csaknem egy tucatnyi kisebb-nagyobb bronzleletet ismerünk. További kisebb bronzleletekről is említést tesz, egy részüket képen is bemutatja: Alsópél, Dunaföldvár, Hant, Murga, Nagykajdacs, Uzd. (9. kép) Számos további lelőhelyről ismertet szórványos bronztárgyakat. Hitelesen feltárt késő bronzkori temetkezést nem ismertethetett. Két fényképes táblán bemutatja viszont a Tamásiban, Frühwirt Jenő ügyvéd várhegyi szőlőjében 1895-ben rigolírozás alkalmával előkerült edényeket és bronzékszereket (nyakpereceket, fibulákat, karikákat). A közvetlenül a monográfia kéziratának nyomdába adása előtt megszerzett leleteket már nem tudta behatóan elemezni. Azzal a megállapításával, hogy a minden bizonnyal urnatemetőből származó tárgyak a bronzkor végső szakaszából származnak, ma is egyetérthetünk. Magunk részéről a kora vaskor kezdetére való keltezést sem zárjuk ki. A bronzkori részben külön fejezetet szentel a kőépítkezés hiánya miatt általában földváraknak nevezetett váraknak és védvonalaknak. Azért itt tárgyalja őket, mert véleménye szerint legkorábban ebben a korban kezdtek ilyeneket emelni. Kissé logikátlanul itt ismerteti azokat a földvárakat is, amelyekről felszíni leletek vagy feltárás alapján megállapította, hogy az w 9. kép: A murgai bronzlelet részlete. (Wosinsky 1896.

I. CXIII. tábla.)