Gaál Attila (szerk.): Wosinsky Mór „...a jeles pap, a kitűnő férfiú, a nagy tudós...” 1854-1907 (Szekszárd, 2005)

Torma István: Wosinsky Mór bronzkori és vaskori kutatásai

*y 92 sp» öntőműhelyről (8. kép) 8. kép: Késő bronzkori öntőműhely a kurdi telepen. (W'ositisky 1896. I. LIV. tábla.) Bronzkorszaki önlöimihcly a kurdi telepen (Kapós-völgy). A korszakból számos olyan bronzleletet ismerünk, amelyekben az ép tárgyak mellett újra beolvasztásra szánt töredékek, bronzrögök, törmelékek, bronzlepények vannak. A gyakran megállapíthatóan a korabeli településen kívül elrejtett leletek vándor fémművesek és kereskedők raktárkészletei voltak. Ezek a leletek nem ritkán nagy mennyiségű, és ezért komoly értéket képviselő bronzot tartalmaztak. Wosinsky Mór egy bonyhádi zsibárustól vásárolt meg egy leletet, amelyet valamelyik környékbeli falu határában találtak. Az irodalomba Bonyhád vidéki leletként bekerült, összesen 208 darabot tartalmazó együttesben fegyverek (kard, tőr, lándzsa), használati eszközök (vésők, balták, szekerce, késpengék és legnagyobb számban sarlók), edény- és ékszerdarabok vannak. A teljes leletben csak 19 ép tárgy van. Értesülései szerint Cikón az 1880-as évek elején a legelőn egy vízmosásban a csordás nagy edénybe rejtett temérdek bronzot talált, amit egy bonyhádi kereskedőnek adott el. Véleményünk szerint nem lehetetlen, — habár ma már bizonyíthatatlan, — hogy a cikói lelet a „Bonyhád vidékivel" azonos. A legnagyobb és legjelentősebb Tolna megyei bronzleletet is közli. Az 1894-ben Kurd határának délkeleti részén előkerült leletet először Hampel József tette közzé. Az azóta is számos