Gaál Attila (szerk.): Wosinsky Mór „...a jeles pap, a kitűnő férfiú, a nagy tudós...” 1854-1907 (Szekszárd, 2005)

Zalai-Gaál István: A praehistoricus korszak rideg köde (Wosinsky Mór neolitkutatásainak mai aktualitásai)

*%» 67 SP* elő öt példányuk a csontváz mellett. További két csontváznál találtak még kő fej szét: a 7a. sírban hasított kőeszköz, réz- és kagylógyöngyök voltak még két edénnyel, a 38a.-ban pedig csak egy kerámia. Négy eltemetett személy esetében a csiszolt kőbalta jelenti a legfontosabbnak tartható eszközt, ezek közül a 99. sírban még Spondyluskarkötő volt réz- és kagylógyöngyökkel, két edénnyel együtt, a 8e.-ben pedig hasított kőeszköz, réz- és kagylógyöngyök egy kerámiával. A 123. temetkezésben hasított kőeszköz volt ugyan, de kerámia nem, egyúttal a 35. kőbaltás sír tartalmazta a temető legtöbb edényét, hat kerámiát. Ezek az adatok egyértelműen utalnak az eltemetettek közötti hierarchiára, rangsorra, ami elsősorban a csiszolt kőeszközök síronkénti számában és összetételében nyilvánul meg a Lengyel1 sírcsoportban is. A csiszolt kőeszközökben legkiemelkedőbb temetkezések ebben az esetben sem azonosak az ékszer/viseleti tárgyakban leggazdagabbakkal, vagy a legtöbb kerámiát tartalmazókkal Lengyel-2: Ebben a sírcsoportban csak egy sír volt lelet nélküli és háromban volt csak kerámia melléklet. Magas viszont a csak eszközökkel ellátott temetkezések aránya (14,2%, 6): négyben (180, 184, 226c, 226e) csak hasított kőeszközt, a 216. sírban kőfejsze-kőbalta-hasított kőeszköz együttest, a 231 c-ben kőbalta-csonteszköz kombinációt találunk. A 221. temetkezés a kerámián kívül elsősorban a csak itt előforduló Spondylus korongkagylóékszer kombinációjával tűnik ki a többi közül. A vizsgált sírok több mint felére jellemző a mellékletek és eszközök kombinációinak előfordulása (64,2%, 27). Három kivétellel (226b, 231b, 226d), ahol állatcsont is előkerült, minden esetben síredények jelentették a mellékleteket, az eltemetettek közötti státusbeli különbségek most is elsősorban az eszközleletek alapján állapíthatók meg: 8 temetkezésben csak hasított kőeszközök találhatók a kerámián kívül. A 224, 219. és 220. sírokban kőbuzogány volt, de az utóbbi kettőbe még kőfejszét is mellékeltek. További 8 sír tartalmazott kőfejszét, s amint láttuk, a 212. temetkezés a legkiemelkedőbb kőfejsze-kőbalta-hasított kőeszköz együttesével; 3 sírban (208, 211, 231b) volt kőfejsze és hasított kőeszköz, kettőben kőfejsze kőbaltával (217a, 226b), egyben pedig (226d) csak kőfejsze. A mellékleteket, eszközöket és ékszerleleteket egyaránt tartalmazó 4 sírban (9,5%) is az edények jelentik a mellékleteket. Kőfejsze csak a 202. és 207. sírokból került elő, utóbbiban agyarlemez csüngő, a 227. sírban egy Spondylus karkötő, a többiben pedig kagylógyöngyök képezték az ékszer/viseleti leletanyagot. Érdekes módon itt csak három, eszközökben kiemelkedő temetkezés fordul elő. A „leggazdagabb" csoportba tartozó 4. sírban kőbuzogány és hasított kőeszköz volt kerámiával, a 212.-ben pedig kőfejsze-kőbalta-hasított kőeszköz-kerámia kombináció. A leleteiben valamivel szerényebb 207. temetkezés kőfejszét, agyarlemezcsüngőt és két edényt tartalmazott. A rangsor a többi hat kő fejszével ellátott halott között is megnyilvánul: négy sírban (202, 208, 211, 231b) volt még hasított kőeszköz és 1-3 edény, egy esetben találtak kagylógyöngyöt is (202), illetve állatcsontot (231b). Három másik csontváz (194, 226d, 217b) mellett csak kőfejsze került elő kerámiával, ugyanakkor az utóbbi kőfejszés sír a temető edényekben leggazdagabb objektuma