Gaál Attila (szerk.): Wosinsky Mór „...a jeles pap, a kitűnő férfiú, a nagy tudós...” 1854-1907 (Szekszárd, 2005)
Balázs Kovács Sándor: Wosinsky Mór néprajzi gyűjtő és feldolgozó tevékenysége
°<y 151 *&* stílusú szobát is fog berendelni a múzeumban, melynek összes bútorzata és fölszerelése teljesen magyar stílben leszelkészítve a helybeli iparosok által. " Vagyis: ebben az enteriőrben elrendezett tárgyakat ajánlotta megvételre a múzeum, s közvetítő szerepével a közönség és az iparosok érdekeit egyaránt szolgálni akarta — ezért dicsérte meg az újság „a^ életre való eszmét". Ezeknek az iparosok által készítette tárgyaknak, különösen az ugyancsak árusítási szándékkal kiállított háziipari készítményeknek (pl. a sárközi szőtteseknek) egy része mai fogalmaink szerint „népművészetinek"minősülne. 25 A „nemzeti ízlés", a „magyar stíl" szolgálata és a mai A vázaszerű, törött edényt 1961-ben a szekszárdi gimnázium egyik tanterméből dobták szemétre. Jelenleg magántulajdonban van. , ,A z iparművészeti osztály egyrészt a régibb ipar tárgyait, másrészt az újabb termékket foglalja magába. A régibb időből, a csehek idejéből meglehetős sok emlék maradt meg s a mostani s^eg^árdi iparosoknak köszönhető, hogy a múzeum birtokában vannak. Czjh-ládák, Czéh-korsók, pecsétek, a czéhek alapszabályai jegyzőkönyvei, följegyzései alkotják ezt a gyűjteményt, s ezekhezjárulnak a templomból idekerült czéhzászlók. A zászló, a láda, a korsó és fölirataik mutatják, hogy a különféle mesterségeket üzp iparosok szakonként egy testületet képeztek, s minden egyes testületnek megvolt a maga zászjiya, ládája, korsója Az iparművészeti osztály másik része az újabb munkákat foglalja magában. Czflja, hogy a jelenlegi mesterek ügyességét bemutassa, s eloszlassa azj a ferde felfogást, hogy a vidéki iparosok nem tudnak szép dolgokat csinálni. Ugyancsak az, iparművészeti osztályban vannak elhelyezve a női kézimunkák is, a melyeket mind Tolnavármegye lelkes hölgyei készítették. Van itt hímzés, festés, égetés, s mindegyiknek jellemző vonása, hogy a magyaros motívumok vannak rajtuk alkalmazva. A gyűjtemény nem egy darabja feltűnően sikerült, és világosan bizonyítja, hogy a magyaros díszítés bármely díszítéssel kiállja a versenyt, ha a színeket kellő tapintattal és ízléssel tudjuk megválogatni. " — HAUGH 1902a. 25-26. — Az éves jelentések is megerősítik azt a véleményt, hogy az itt gyűjtött tárgyak jelentős része ma a néprajzi gyűjteményt gyarapítaná vagy pedig gyarapítja is (azok melyek átvészelték a pusztítást), ezért ismertetjük az „ipar osztály" anyagáról készült beszámolót. „Hz a K. os ^b résout a házj és kézműipar régi és ujabb,jelesebb tárgyainak gyűjtő helye, részint pedig arra való, hogy vármegyénk iparosai, jelesebb kivitelű tárgyaikat a közönség elé állandóan kiállíthassák.. .A vármegyei gazdasági egyesület, az ezredéves országos kiállításra a Sárközből 65 darabból álló igen szép és értékes sottes gyűjteményt állított össze, a kiállítás után ezen becses tárgyak egy faládába halmozva, a\ egyesület titkári hivatalában hevertek. " Ezeket a múzeum örök letétként megkapta a „Tolnamegyei gazdasági egyesülettőr. „Az iparosok kiállításában Steig Flórián szekszárdi kiváló fazekasmester vett részt- — Acs Upót szekszárdi főgimnáziumi rajztanár tervei szerint, magyar motívumokkal dis z}tett és készített egyszerű, de csinos agyagedényeivel már már az országos iparművészeti kiállításon is feltűnést keltet s ezenkívül agyagedényeivel az ország több iparkiállitásán is részt vett, kiállított és megrendelésre készített tárgyaiból egy-egy kis gyűjteményt külföldi műkedvelő-gyűjtők is megszereztek. Efféle tárgyakat Steig Flórián osztályunkon is állított ki részben eladási szándékkal s vásárlást a museum igazgatósága is szívesen közvetíti. — Ugyanezen osztályban a világhírű Zsolnai Vilmos-féle pécsi majolika edény-gyár is tart fenn évek óta állandó kiállítást s kiállított tárgyai szintén eladásra szánvák." - JELENTÉS 1905. 17-18. - Steig Flórián fehéredényes habán ivadékok leszármazottjaként élt Szekszárdon. A család első itt ismert őse, aki Szakosról érkezett a megyeszékhelyre Steig Dániel. Flórián 1873-ban lett önálló iparos. Az 1906. évi világkiállításon aratott sikert Acs Lipót tervei alapján készített remekeivel. Ács Lipót önéletrajzában erről így írt: „Szekszárdon 1901-ben átvettem egy meglévő fazekasműhelyt. A műhely tulajdonosa Steig Flórián primitív ember volt, derék, tisztességes, szorgalmas. Keveset tudott ugyan, de azt, amit tudott, azj kitűnően csinálta. Feladatom volt: megmaradni a népies jelleg mellett, de ezj úgy technikailag, mint általában artiszfikus szempontból tökéletesíteni. S teigne k volt két fia, akik szintén dolgoztak a műhelyben. Különösen a fiatalabbik volt ügyes." E fiú, Steig István (1908-1982) három éven át hallgatója volt a budapesti iparművészeti iskolának, majd 1931-ben önállósította magát. Munkáiért kitüntetésekkel halmozták el. - BALÁZS KOVÁCS - DELI 1999. 57-58. „Stáig Flóriánnál Készült Szegzárdon II. 1902. "A zöld-sárga mázas, sgrafittós edényt valószínűleg Acs (Auerbach) Lipót tervezete. 24
