Gaál Attila (szerk.): Wosinsky Mór „...a jeles pap, a kitűnő férfiú, a nagy tudós...” 1854-1907 (Szekszárd, 2005)

V. Péterfi Zsuzsanna: Tolna megye római kora Wosinsky Mór kutatásainak tükrében

•%» 107 sp» Kümlődi «Bottyán-sáncz» (Lussunium). A kömlődi „sánc" rajza a monográfia 754. oldalán. A dr. Visy Zsolt vezetésével folyó feltárások 1987-től napjainkig folyamatosak.

29 2003-ban a tábor eddig feltárt déli és északi oldalának műemléki helyreállításával létrejött Tolna megye első római kori romkertje, melyet a következő években tovább bővítenék. A Wosinsky által leírt,

31 a mai Fejér megyei Baracs déli határában fekvő Annamatia már korábban is ismert táborhely volt, de régészeti kutatásra itt sem került még sor.

32 A Wosinsky Mór által megrajzolt és meghatározott Tolna megyei limesszakasz erődítményrendszere a mai napig helytálló, még akkor is, ha a két kérdéses tábor (Alta Ripa és Alisca) helyét, illetve nevét tekintve még nem született végleges megoldás. Wosinsky végigjárta a limes-út Tolna megyei szakaszát is, s megkísérelte annak vonalát minél pontosabban meghatározni. A mai kor régésze számára már elérhető lehetőség a légi felvételek készítése, melynek segítségével valamikori utak, épületek helye pontosan meghatározható. Wosinsky korában viszont a megye területének beépítettsége még korántsem volt a maihoz hasonló mértékű, az egykori épületek maradványai is sok helyen látszottak még, így több felszíni jelenséget tudott megfigyelni. Könyvében Mursától (Eszék) indulva Annamatiáig tárgyalja a római hadiút haladási irányát, nyomvonalát. Leírásainak többsége szintén helytálló és használható, melyeket elsősorban Visy 29 VISY 2000. 85-87. a további ide vonatkozó irodalommal; legújabban VISY 2003a. 122-124. 30 A romkert építésének anyagi hátterét Paks Város Önkormányzata biztosította a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával. A romkert a paksi Városi Múzeum részeként működik. 31 WOSINSKY II. 1896. 658-659. 32 VISY 2000. 76-77. a további irodalommal; KOVÁCS 2003. 119-121.