Horler Miklós: A simontornyai vár (Szekszárd, 1987)

A reneszánsz udvari loggia rekonstrukciója Rekontruktion der Renaissanceloggia der Burg azonban ismeretlen okból elmaradt. A keleti oldalon fekvő régi palotaszárnyból úgyszólván csak főfalait tartották meg, belső szerkezetét és külső nyílásait egyaránt átalakították, egy emelettel felmagasították, s eléje egy kétemeletes, héttengelyes reneszánsz loggiát építettek, mely az egész reneszánsz kompozíció leghangsúlyosabb rendezőelemévé vált. A loggia az oldalszárnyakon boltozott, kőkonzolos függőfolyosókban folytatódott, s ez által az udvar körül U alakban egységes reneszánsz térfal alakult ki. A palotaszárny külső keleti falán a gótikus ikerablakokat megszüntetve, emeletenként négy-négy nagyméretű reneszánsz keresztablakot nyitottak. Az északi szárny földszintjén középpillérre futó négymezős, gótikus keresztboltozatú lovagtermet alakítottak ki. Fölötte, az első emeleten lehetett a várkastély reprezentatív nagyterme, melynek északra nyíló reneszánsz ablakain kívül egy késő gótikus bordás boltozattal fedett zárt erkély volt a dísze. A helyreállítás során a várárokba dőlt erkély feltárt konzolrendszere visszakerült eredeti helyére, az északi szárny egykori falába. A szárny északkeleti sarka megőrizte a XIII. századi torony alaprajzi formáját. E fölött létesült a Buzlay-féle várkastély kápolnája, melyet ma már csak a feltárt töredékekből tudunk rekonstruálni. A déli oldalon egy szabályos derékszögű rendszerbe komponált alaprajzú, szerkezeti és formai megoldásaival egyaránt közvetlen itáliai hatásokat mutató új reneszánsz épülettömb jött létre. Az egész várkastély belsőépítészeti hangulatát, hatását a szürkés kőből faragott ornamentumok, ablakok, ajtók, kandallók és a halszálka mintásán, lapjával fektetett piros téglapadlók, valamint a fehérre meszelt fal adta meg. Ez a nemesen egyszerű belső kialakítás a falikárpitoknak, szőnyegeknek és bútoroknak kitűnő keretet adott, ami ebben a korban a legelőkelőbb itáliai palotákban általános volt. A várkastély legkülönbözőbb pontjairól előkerült kőelemekből