Gaál Attila (szerk.): Pannoniai kutatások: A Soproni Sándor emlékkonferencia előadásai - Bölcske, 1998. október 7. (Szekszárd, 1999)
Zsidi Paula: Hídfőállás az aquincumi polgárváros és katonaváros között
kori városrendezésben fontos szerepet kapott a feltehetően korábbi előzményre épített átkelő. 22 Az átkelőhely hídfőállásának bizonytalan kronológiája következtében, beillesztése az aquincumi topográfia eddig ismert elemei közé, ugyancsak közvetetten lehetséges. 23 A terület, mint arról már volt szó a polgárváros és a legiótábor között helyezkedik el, a katonaváros északi peremének közelében, kívül annak sűrűn beépített részén. Ezt a területet - korábbi ismereteink szerint - a 2. század elejétől kezdődően elsősorban temetkezésre használták (Kaszás dűlő - Raktárrét) 24 , ill. Ladik utcai temetők 25 . Ez a területhasználat azonban nem indokolja egy hídfőállás létesítését. Sokkal inkább érthető a híd létesítése, ha a sziget felől tekintjük építményünk helyzetét. Ez a hely ugyanis kiválóan alkalmas volt a szigeten elhelyezkedő és feltételezhetően már Hadrianus helytartósága idején építeni kezdett helytartói palotát és környezetét észak felől vigyázni, szemmel tartani, s az átjárást ellenőrizni. A hídfőállás előkerülését követően eltelt 20 év során azonban a katonaváros és polgárváros közti területen több tucatnyi kisebb leletmentés zajlott, melyek egyre több új adatot hoztak napvilágra a már ismert temetők alatti rétegekből. Az apró mozaikokból lassanként kezd összeállni a terület, temetkezési használatát megelőző periódusának településszerkezete^ lO.kép) Több méter hosszan követhettünk egy - vizesárkokból, palánkból és belső töltésből álló védmürendszert, 26 és egy - ehhez irányában szemmel láthatólag illeszkedő nagyobb cölöpkötegekből álló palánkfalat 27 . Ezek az új topográfiai adatok magyarázatot adhatnak dunaparti hídfőállásunk korábbi meglétére is. 28 Az a tény, hogy az újonnan körvonalazódó, védművekkel ellátott objektum éppen az Aranyhegyi patak, illetve a Radl árok dunai torkolatánál fekszik, aláhúzza a hely stratégiai fontosságát, amely hasonlatos a Budapest területén az 1. század folyamán létesített katonai táborokéhoz. 29 Esetünkben a telepítésben a közeli szigettől védett Kis-Dunaágnak is minden bizonnyal jelentős szerepe lehetett. Talán nem állunk messze valóságtól, ha a hídfő első telepítését ahhoz a stratégiai koncepcióhoz kötjük, amely a fent vázolt, újonnan előkerült, védművekkel erősített objektumot is létrehozta. Egyelőre annak a tisztázása is a későbbi kutatások, illetve az eddigi feltárások komplex feldolgozásának feladata, hogy milyen összefüggésben állt ennek az új stratégiai pontnak a 22 ZSIDI 1997/1, 281. 23 Éppen ezért a hídfőállást aquincumi topográfiára vonatkozó összefoglalások részben datálás nélkül (PÓCZY 1984, 20.), illetve csak a datálásra vonatkozó utalással (PÓCZY 1986, 404.) említik. 24 ZSIDI 1990, 723-729. 25 ZSIDI 1997/2. 26 ZSIDI 1997/2, ; 1998, 65-71. 27 ZSIDI 1995, 41-43. 28 Sajnos ezek a korai objektumok is meglehetősen leletszegények. 29 H. KÉRDŐ 1997, 399. 261
