Gaál Attila (szerk.): Pannoniai kutatások: A Soproni Sándor emlékkonferencia előadásai - Bölcske, 1998. október 7. (Szekszárd, 1999)
Németh Margit: A rákospataki híd és az aquincumi Dunaszakasz védelmének kérdései
Őrtornyok A Margitsziget északi és déli végén épült valentinianuskori őrtornyokat ugyancsak a XIX. századi építkezések alkalmával tárták fel 22 (1. kép, 5). Az eddigi eredmények A fentiekben leírt építmények túlnyomó többsége egy kisebb leletmentés kivételével régi ásatások során került elő. Publikációk alig vannak és még a helytartói palota esetében is igencsak szűkösek. A ránk maradt dokumentációk többnyire hiányosak vagy nincsenek is meg. Mégis, ha topográfiai összefüggéseiben vizsgáljuk a fent felsorolt létesítményeket, néhány következtetést megengednek. Elhelyezkedésük alapján megállapítható, hogy azok az általános védelmen túlmenően együttesen és elsősorban a helytartói palota védelmi rendszerét alkotják. Hozzá kell tenni azt, hogy természetesen nincs kizárva további építmények előkerülése sem, de a meglévők arra engednek következtetni, hogy a palota előretolt helyzete ellenére sem volt olyan védtelen, mint első látásra vélnénk. Több irányból jól működő előjelző rendszer szolgálta a biztonságát, amelyek jó része a 2. század közepére/végére már megépült. Ezt a meglévő rendszert bővítették ki a 4. században, noha ekkor már nem a szigeten lévő helytartói palota védelmére, hanem hogy a megnövekedett határvédelmi igényeket kielégíthessék. Az eredeti védelmi rendszer fontos része volt a Kis sziget csúcsa fölötti híd, amelyhez őrállomás is kapcsolódhatott.(1.kép 4) Amellett, hogy biztosította az átkelést a nyugati Dunapart és a nagyobbik sziget között, az óbudai Dunaág forgalmán kívül jól belátható és ellenőrizhető volt a két sziget közötti keskeny Dunaág és így a helytartói palota közvetlen védelmét szolgálta. A nagyobbik szigetről vezetett híd a balpartra, a transaquincumi erőd irányába (l.kép 3). A kutatás általában feltételezte, hogy ebből az erődből egyenes út vezethetett a legiotábor irányába. A kérdés csak ásatási lelet segítségével lenne véglegesen eldönthető. Felmerül mégis a kérdés, valóban volt-e az Aranyhegyi patak torkolatánál épült hídon kívül még egy másik is és annak maradványait nem kellett volna a HÉV pálya építésénél megtalálni. Nem lehet kizárni, hogy tudatos védelmi szempontok játszottak ennél az elrendezésnél szerepet. A Margit sziget északi csúcsánál lévő őrtornyok ugyan Valentinianus koriak lehetnek (l.kép 5), de a közelben, a Duna medrében és a Fürdőszigeten talált feliratos kövek szinte kivétel nélkül korábbiak és helytartókra vagy magas 22 NAGY 1942., RLU. 23 ld. Zsidi Paula cikkét. 145
