Gaál Attila (szerk.): Pannoniai kutatások: A Soproni Sándor emlékkonferencia előadásai - Bölcske, 1998. október 7. (Szekszárd, 1999)
Mráv Zsolt: „VALENTINIANUS ... IN IPSIS QADORUM TERRIS QASI ROMANO UITI IAM VINDICATIS AEDIFICARI PRAESIDIARIA CASTRA MANDAVIT.” (Amm. Marc., XXIX. 6,2) – I. Valentinianus kvád külpolitikája egy vitatott Ammianus Marcellinus szöveghely tükrében
Az eseményekkel kapcsolatban felmerülő kérdések közül kettőre keresek választ: 1. Hogyan magyarázható és mire vonatkozik a címben szereplő, kvád földet római területként említő Ammianus szöveghely? 2. Hol kereshető a kvádok tiltakozását kiváltó erőd? Valentinianus forrásokban adatolt kvád-barbaricumi erődépítkezéseinek értelmezése és az ezzel kapcsolatos régészeti, történeti problémák régóta foglalkoztatják a Pannónia későrómai határvédelmével foglalkozó kutatókat. A Felvidék és Morvaország század első harmadában kiásott római jellegű épületeit (például Oberleis, Stillfried, Stupava) - az előkerült csapat- és tisztneves téglabélyegek valamint fallal övezett területük alapján - egyöntetűen háborús konfliktus során, katonai célból épült létesítményeknek, táboroknak tartották. Az objektumok későrómai periódusait és emlékeit - a kvád földön való római erődépítésről beszámoló Ammianus helyre hivatkozva Valentinianus személyével és politikájával kötötték össze. 3 Ezt látszott alátámasztani a területükről ismert későrómai OF ARN és tisztneves téglabélyegek Alföldi András 4 , Rudolf Egger 5 és kezdetben Soproni Sándor 6 által képviselt Valentinianus-kori keltezése is. A táboroknak vélt épületeket ezen érvekre építve az Ammianus Marcellinus által kvád földön említett „erődökkel" {praesidiaria castra) azonosították. Mindebből Valentinianusnak a teljes quad terület megszállását - sőt még provincializálását is 7 - magába foglaló szándékára következtettek. Erich Swoboda Valentinianus politikáját „támadó védelemnek" nevezve feltételezte, hogy a császár nemcsak a Commodus által kiüríttetett támaszpontok felújítását, hanem új erődök {praesidiaria castra) építését is elrendelte 8 . Titus Kölnik az általa feltárt Nyitranagykér (Milanovce) és Cifer-Pác objektumaiban kezdetben katonai és kereskedelmi jelentőségű római útállomásokat látott. 9 Újabban azonban helyesen - visszatérve Erich Swoboda korábbi, de később módosított véleményéhez 10 - az erődítések nélküli, stratégiailag kedvezőtlen fekvésű de római kényelmi berendezésekkel felszerelt építményeket elsősorban rómabarát germán előkelők, törzsfők rezidenciáiként értelmezte, amelyeket állami segítséggel béke idején, római-germán együttműködés keretében hoztak létre 11 . 3 NOWOTNY 1918, 37-38; GOESSLER 1963, 643-644; ALFÖLDI 1942, 684. 4 ALFÖLDI 1922-26, 82-83. 5 EGGER 1954, 101- 102. 6 SOPRONI 1958, 52-55. 7 ONDROUCH 1938, 16, 26. 8 SWOBODA 1964, 75; SWOBODA 1965, 19-20, 19 j. 9 KOLNÍK 1959; KOLNÍK 1977, 191; KOLNÍK 1986. 10 SWOBODA 1961, 29 vö.: MÓCSY 1974b, 96. " KOLNÍK 1994, 359, 362; KOLNÍK 1997, 417. 78
