Gaál Attila (szerk.): Pannoniai kutatások: A Soproni Sándor emlékkonferencia előadásai - Bölcske, 1998. október 7. (Szekszárd, 1999)
Visy Zsolt: Újabb adatok a limes Paks és Tolna közötti szakaszának kutatásában Limes-út Lussonium – Alta Ripa
útvonaltól távolabb vannak, így joggal feltételezhető, hogy a limes-út a dunaszentgyörgyi Várdomb (Lussonium - 4.) közelében haladt dél felé. Az, hogy az út fő irányából jobban kieső Janicsár-dombot (Lussonium - 5.) megközelítette-e, jelen ismereteink szerint nem lehet megállapítani. A település délnyugati szélén új épületek alapozásából római leletek kerültek ki az utóbbi évtizedekben, amelyekből településre és temetőre lehet következtetni a Janicsár domb környékén. Ez a település az íves vonalú ártér peremén helyezkedett el. A tengelici úttorkolattól délre a mai út keleti oldalán kezdetben 10-15 m, majd a 127 km-szelvényben mintegy 50 m távolságban haladó régebbi út fehér sávja látszik a légi felvételeken 10 . A 127. km jelzésnél bizonytalanná válik az út vonalvezetése. Itt keresztezi ugyanis az utat egy jellegzetes északnyugatdélkeleti irányú hátság, amelynek gerince egyenesen Fadd nyugati széle felé vezet. A gerinc teteje erősen lekopott, így a légi felvételeken széles világos sávként jelentkezik, régi út nyoma azonban nem látszik rajta. Egy felvételen (2.kép) jól felismerhető a világos sáv még néhány 100 méteren át a korábbi irány meghosszabbításában, a hátság világos gerincével való kereszteződéstől délre. Ezután ismét fölbukkan a 6. úttól kelet felé egyre jobban távolodó világos sávja a 129 km-szelvényben, ami ennek az útnak a folytatása, később azonban már nem lehet követni. Nem tudjuk meghatározni a korát, lehet, és nem kizárt, hogy római. Wosinsky egy ettől keletebbre haladó vonalat határozott meg 11 : "Faddtól délnyugatra fekvő legelőn, egy régi vízmedernek a partján találták a fentebb leírt római mérföldjelző oszlopot, mely Aquincumtól LXXXVI mille passus t számlál. Innét egyenes vonalban húzódott a római út Vetle-puszta felé s a 'Galambhegy' alatti, faddi homokszőlőkben még ma is megvan biztos nyoma. Itt ugyanis szőlőkapálás alkalmával még most is a római útnak egyenes irányban húzódó kavic sózását forgatják fel. " Többszöri terepbejárás ellenére a Wosinsky által leírt útvonalat sokáig nem tudtam felismerni 12 , kavicsozásra utaló esetleges nyomokat egyedül a faddi temetőtől 400 m-rel délnyugatra mintegy 200 m hosszan észleltem. Kétségtelen viszont, hogy két római lelőhely is van nem messze a tengelici elágazástól a régi Dunameder szélén, amelyek azt mutatják, hogy a Faddból északra kivezető dülőút a római út szerepét vette át. Nem zárható ki teljesen, hogy ez a nyílegyenes vonal, amely Fadd kellős közepén a templomhoz vezet, ugyancsak római út volt. Fadd belterületén a kis híd közelében, ahol ma egy trafóház áll, római temető van. Két lelőhely pedig a falutól északra vált ismertté. Az 10 VIS Y 1990, 547-560. 11 WOSINSKY 1896, 688. 12 SZABÓ G. szóbeli közlés alapján tudom, hogy a topográfiai munkálatokhoz kapcsolódó terepbejárásai során neki és Gaál Attilának sem sikerült fellelnie a római út nyomát vagy bármilyen ahhoz kapcsolódó leletet a WOSINSKY által megadott sávban. 245
