Gaál Attila (szerk.): Pannoniai kutatások: A Soproni Sándor emlékkonferencia előadásai - Bölcske, 1998. október 7. (Szekszárd, 1999)
Póczy Klára: Juppiter Optimus Maximus Teutanus Aquincumban
főbejárata közepén lévő groma-helyet. A Pfaffenbergnek megfelelő aquincumi szentélykörzetet tehát az ettől mért 1,1 km-es távolságra kellene keresnünk. S éppen ilyen távolságra van a második aquincumi „in situ" Teutanus feliratú oltárkő lelőhelye a Flórián tértől mérve, a Szépvölgyi úton. 17 Továbbá a limes utat, amely a táborközpontból, valamint a canabae legionisból ennek a dombhátnak a lábánál vezetett, számtalan ponton hitelesítették régészeti leletmentésekkel, még az ép lapköves burkolatot is több helyen láthatóvá tették. 18 Fontos, hogy éppen a szentélykörzet alatti ponton, ahol a két római főút — a mai Kolosy tér helyén — találkozott, keresztezte egymást, egy Caracalla idejében elhelyezett mérföldkövet találtak. 19 Még további bizonyítékként szolgál két másik feliratos emlék. A mérföldkő és a szentélykörzet között, egy ma műemlékként tartott épület középkori pincefalában Alexander Severus feliratát találták, amely arról tudósít, hogy itt, katonai területen „a solo territorio" legionis az uralkodó a saját költségén fürdőt építtetett. 20 Egy másik felirat a Teutanus felirattól nyugatra, az emelkedő magasabb pontjáról való, ennek szövege szerint itt a légió legelői, „prata legionis" húzódtak. 21 (5.kép) A felsoroltak szerint tehát: 1. A groma-hely, 2. az innen mért fél leugának megfelelő hiteles távolság, 3. egy III. század elejéről való mérföldkő, 4. Alexander Severus (222-235) fürdő felirata, amelyet a legio területén emeltek, 5. a „prata legionis" felirat a kelet-nyugati út szegélyén, amely útról a Dunához közelebbi dombháton, a Teutanus oltárkő is előkerült, összességükben bizonyítják, hogy a carnuntumi Pfaffenberg, illetve a dombon lévő szentélykörzetnek megfelelő helyszín Aquincum esetében éppen a Szépvölgyi úti épületcsoportnak felelne meg. Nézzük meg közelebbről, milyen környezetből való a Szépvölgyi úti Teutanus oltár? Nagy Tibor a Mérmüszergyár alapozási földmunkái során, e területhez kapcsolódó sávban még egészen rövid idejű kisebb leletmentést folytatott. Kőkerítéssel szegélyezett komplexum keleti oldalát, valamint északi és déli határfalának rövidebb szakaszait dokumentálta. A keleti fal közepe tájához tapasztott épület előtt széles oltártalapzat volt, két oldalán egy-egy keskenyebb lépcsőfeljáróval az előcsarnokba. Az építmény nyugati oldalán is kőbázisok sorakoztak, azonban elég rendszertelenül, tehát nem szabályos sorrendben, ezért a feltáró külön hangsúlyozta, hogy porticus-ra a helyzetükből nem lehetett következtetni. Még számos ilyen kőtalapzat volt eredeti helyén a kerítésen belüli területen, de se oltár, se oszlop nem állt már rajtuk. A kváderköves 16 SZIRMAI 1976, 91-92. és 3.ábra. 17 PÓCZY 1983, 1986 155., 406., u. Abb.5. 18 PÓCZY 1994, 222. és 227. irodalommal. Fig.l.: WELLNER 1959, 210. 19 Aquincumi Múzeum Itsz. 64.10.36. 20 KUZSINSZKY 1934, Aquincum; helyszínrajza 2.sz. melléklet. CIL.III. 10489. 21 MÓCSY 1972, 138. 204
