Gaál Attila (szerk.): Pannoniai kutatások: A Soproni Sándor emlékkonferencia előadásai - Bölcske, 1998. október 7. (Szekszárd, 1999)

Póczy Klára: Juppiter Optimus Maximus Teutanus Aquincumban

Póczy Klára Iuppiter Optimus Maximus Teutanus Aquincumban. Budapesten a Gellérthegy tetején 1888-ban került elő az első oltárkő, amelyen a I.O.M.T. megnevezés szerepelt, vagyis Iuppiter egy T-betűvel kezdődő istenséggel azonosult. Az emlék publikálója, Fröchlich Róbert részletesen elemezte a feliratot. A galliai Taranust tartotta a szóbajövő lehetőségek közül a legvalószínűbbnek, s végül fejtegetései eredményeként a Taranucus istennév mellett döntött.

1 A következő évben Hampel József tért vissza a felirathoz, rajzát is közli, (l.kép) Tanulmányában kizárólag a szövegben előforduló civitas Eraviscorum kitétellel foglalkozik, megállapítja, hogy „a kelta törzsi közösség számára végváraként a Gellérthegy lenne a legalkalmasabb pont.'''' Több mint negyven év elteltével kezdődött meg a szóban forgó kelta oppidum régészeti megkutatása. 1932-ben ugyanis lebontották a Tabán romantikus, de már korszerűtlen lakónegyedét, a hegy északi és déli lejtőjén, valamint a hegytetőn nagy léptékű leletmentésre került sor Nagy Lajos irányításával.

3 Alföldi András ekkor újra felelevenítette a gellérthegyi feliratról szóló korábbi megállapításokat. Az emléket Phillipus Arabs (244-249) császár idejére pontosan keltezni tudta, s egyúttal megállapította, hogy a hegyen talált oltárkő a helyi eraviscus közösség eddig legkésőbbi emléke. A kutatást újabb tizenöt év múlva további lépéssel vitte előre egy váratlanul felbukkant felirat. Óbudán a Szépvölgyi úton a Mérőműszer Gyárat korszerűsítették, fejlesztették, a lebontott régi épület helyén és körülötte nagy területen folytak az új gyár földmunkái. Oltárköveket, oszlopokat, épületfaragványokat és egy álló Iuppiter szobrot emeltek ki az alapgödörből. Az egyik kőemléken az I.O.M. megszólítás mellett a TEUTAN(us) istennév rövidítése egyértelműen olvasható volt.

5 (2.kép) A téma folytatásához 1973 (1986)-tól Bölcske szolgáltatta és szolgáltatja az újabb tudományos alapanyagot. Könnyűbúvárok ekkor emelték ki ugyanis a Duna medréből, egy későrómai őrtorony alapjaiból az első bélyeges római 1 FRÖLICH 1891, 147. 2 HAMPEL 1892,53. 3 NAGY 1969, 42. (in.: BONIS É.) 4 ALFÖLDI 1939, 112. 5 NAGY 1965, 376., 378. 201