Gaál Attila (szerk.): Pannoniai kutatások: A Soproni Sándor emlékkonferencia előadásai - Bölcske, 1998. október 7. (Szekszárd, 1999)
Németh Margit: A rákospataki híd és az aquincumi Dunaszakasz védelmének kérdései
1835-ben, a hajógyár építési munkálatainál bukkantak a palota fürdőszárnyának maradványaira az egymás mellett elhelyezkedő két sziget közül a nyugati Kis szigeten .Az épület kutatása azóta mindig a hajóépítés árnyékában folyt. A hajógyár leállítása óta a szigeten a római kori topográfia tisztázását és a helytartói palota kiterjedésének meghatározását célzó kutatások folytak. 3 A Duna múlt századi szabályozása eredményeképpen a folyó vízszintje megemelkedett, ezért a Hajógyári szigetet a korábbi járószinthez képest mintegy 1-1,5 m-rel feltöltötték. Mindezek következtében a talajvízszint is megemelkedett, megnehezítve ezzel az ásatásokat és az emlékek bemutatásának lehetőségét. Római kori hidak és a rákospataki ellenerőd A Duna szabályozása során 1874-75-ben a meder mélyítésével együtt a Hajógyári szigettől keletre fekvő kicsiny Fürdő szigetet is kikotorták (2.kép). A keleti Dunaparton úgynevezett párhuzammüvek létesítésével a folyómedret beszűkítették és kimélyítették, a mögötte lévő területet feltöltötték és ott új árvízvédelmi gátat építettek. A munkákat Rómer Flóris kísérte figyelemmel és az előkerült emlékeket Zsigmondy Gusztáv, a főváros mérnöke mérte fel. 4 A felmérések az OMVH térképtárában maradtak fenn, a Duna szabályozási térképre rávezetve, egy vázlat pedig az Aquincumi Múzeum rajztárában található (ltsz. 272). E munka során a Fürdő szigeten egy római kori híd pillérjeinek alapozására akadtak 5 (l.kép 3 és 3.kép). Ugyanitt feliratos kövek és épületfalak is voltak, amelyeket, tekintettel az ottani hőforrásokra, római kori fürdő maradványainak véltek 6 . E maradványokat kikotorták. A híd a keleti Dunaparton a Rákospatak torkolatánál épült kisebb erődöt, Transaquincumot kötötte össze a Hajógyári szigettel és ezen keresztül a legiotáborral (l.kép, 2). (Az elnevezés helyességét vitatják 7 , de a közérthetőség miatt itt egyelőre a legutóbbi időkben szokásos elnevezést használom.) Az erőd legkésőbb Commodus idején épült meg, de a 4. században átépítették 8 . Fontos út kiindulópontja volt a szarmaták területei felé. Feltárására a XIX. század elején került sor, felmérése a múlt század hetvenes éveiben történt meg, amikor árvízvédelmi sánc került fölé). 9 Az erőd mai és a híd egykori helyének 'KÉRDŐ 1997. 4 SALAMON 1878 297 328 skk. 5 SALAMON 1878 332 sk. 6 SALAMON 1878. 7 MRÁV 1996 15. 8 NAGY 1942 747 skk és u.o.31. kép., RLU 121., BERTÓK 1997. 9 HALITZKY 1820.., SALAMON 1878 329 skk. 142
