Gaál Attila (szerk.): Pannoniai kutatások: A Soproni Sándor emlékkonferencia előadásai - Bölcske, 1998. október 7. (Szekszárd, 1999)
Nagy Mihály: A pannoniai IV. századi burgus-típusok méretei
Leányfalun, a Móricz Zsigmond utcában (4.kép) 38 és Budakalászon, a Luppa .39 csárda mellett feltárt burgusok mérete rendkívül közel áll egymáshoz, mégis lényeges eltéréseket figyelhetünk meg rajtuk. tényleges méret rekonstruált terv szerinti (ideális ) méret actual measure ideal measure of the reconstructed plan digitus mm digitus orth. (11 dig.) modulus Leányfalu-Móricz Zsigmond utca torony felmenő fal vastagsága 1,60 m 86,48 1628 88 8 1 DK-pülér felmenő fala 1,60 m 86,48 1628 88 8 1 bejárat szélessége 2,50 m 135,13 2442 132 12 1,5 K-i fal belső mérete 16,28 m 870,8 16280 880 80 10 kerítőfal vastagsága 0,70 m 37,83 712,25 38,5 3,5 udvar szélessége délen 2,40 m 129,72 2442 132 12 1,5 udvar szélessége északon 6,75 m 364,86 6715,5 363 33 udvar szélessége keleten 6,70 m 362,16 6715,5 363 33 Budakalász-Luppa csárda torony felmenő fal vastagsága 1,5 m 81,08 1526,25 82,5 7,5 1 belső méret 14,8 m 800 14800 belső méret 16,3 m 881,08 16280 880 80 kerítőfal belső hossza 39x39 m 2108 38919,37 2103,75 191,25 25,5 a tényleges méret eltérése az ideálistól difference between actual and ideal measure mm % -28 -1,7199 -28 -1.7199 +58 +2,3751 0 0 -12,25 -1,7199 -42 -1,7199 +34,5 +0,5137 -15,5 -0,2308 -26,25 -1,7199 0 0 +20 +0,1228 +80,625 +0,2071 Budakalász esetében a torony felmenő falainak vastagsága csekélyebb, mint Leányfalun, az egyik belső falhossz mindkét esetben azonos, de Budakalászon a rövidebbik fal építésénél nem az orthodoront, hanem a digitust használták mértékegységként. 40 Nagyméretű, 80-90 orthodoron oldalhosszúságú, rombusz alakú burgust Pannoniában még nem tártak fel. 41 Ilyen burgusokat a Rajna menti Unteres Bürgli 42 és az Al-Duna menti Vaskapunál Rtkovo-Glamija lelőhelyekről ismerünk. 43 Az ennél nagyobb külső oldalhosszúságú burgusok a típuson belül új variánst képviselnek. A födém tartószerkezetét a négyszög, vagy negyedkör alaprajzú pillérek helyett négy oldalán egy-egy nyílással áttört, falazott négyszögű építmény támasztotta alá. Az alaprajzokon ez az építmény L-alakú falakként 38 SOPRONI, RLiU, 70:2; SOPRONI 1978, 63; VISY 1988, 76, 64. kép. 39 SOPRONI, RLiU 79:2; SOPRONI 1978 75:3 tábla; VISY 1988, 80, 69. kép. 40 A leányfalusi burgushoz hasonló méretű és alaprajzú a Mihajlovac-Blato lelőhelyen feltárt épület: PRODANOVIC-ZOTOVIC 1964, 55-57; TOMOVIC 1986, 403-404. A felmenő falak vastagsága szintén 8 orthodoron. Moers-Asciburgium burgusát I. Valentinianus uralkodása idején, Kr.u. 369-371 között, egy korábbi tábor sarkába építették. Alaprajza és méretei hasonlóak a leányfalusi és budakalászi tornyokhoz. Lásd: KRAUSE 1974, 115-146 és BECHERT 1974, 153, 174-182. 41 Lásd a 6. és 21. jegyzetet fentebb. 42 Lásd a 21, jegyzetet fentebb. 43 GABRICEVIC 1986, 71-77. A két utóbbi burgus méretei rendkívül közel állnak egymáshoz. Unteres Bürgli esetében a torony közepén osztófal húzódik - valószínűleg ez tartotta az első emeleti födémet, és ebben a tekintetben némileg hasonlít a Visegrád Sibrik dombi burgushoz -; a Rtkovo glamijai burgusnál negyedköríves alaprajzú pillérek töltötték be ezt a szerepet. 120