Gaál Attila (szerk.): Pannoniai kutatások: A Soproni Sándor emlékkonferencia előadásai - Bölcske, 1998. október 7. (Szekszárd, 1999)

Bóna István: A kisdorogi római tégla lelőhelyéről és előkerülési idejéről

Bóna István A kisdorogi római tégla lelőhelyéről és elokerulesi idejéről A szekszárdi múzeum 1965-ben kiadott magyar-német nyelvű kiállítási vezetőjében B.Thomas Edit érdekes kísérleti léggömböt bocsátott fel. Az 1964 őszén megnyílt új állandó kiállítás 1962-ben kezdődött előmunkálatai során figyelt fel egy közöletlen római építő (falazó) téglára, amelybe még kiégetése előtt emberi figurát és római kurzív betűket karcoltak be. Thomas Edit szerint az orans alak Ariust ábrázolja, a nagy szakadárra utal a szerinte ARIO-nak olvasható felirat és a Krisztus-monogram, a XP is. A vezető XVII. tábláján egész oldalas fényképet közöl a tégláról, a táblák jegyzékében adott szövege

2 pedig már mintegy előrevetíti azt a végeredményt, „amelynek részletekbe menő tudományos feldolgozása még folyamatban van".' A tégla lelőhelye a szövegben és a táblajegyzékben: Kisdorog ahol „egy későrómai téglasírból került felszínre".

4 A vezetőben közölt, Karáth Józseftől készített fényképről csak 'az értők' veszik észre - Thomas Edit is csak egy évtized múltán írta meg -, hogy „gondosan letisztított" állapotban ábrázolja a téglát. Amelyről az 1933-ban fehér tussal ráírt, sellakkal borított leltári feliratot eltávolították vagy kitakarták, foltja ennek ellenére jól kivehető a tégla bal alsó negyedében. Elismerésre méltó az az aktivitás, amellyel a véglegesnek szánt feldolgozásig terjedő évtizedben Thomas Edit igyekezett közelebbi adatokat megtudni a kisdorogi tégla lelőkörülményeiről (s természetesen a számunkra ezúttal közömbös ariánus vallásról). Már a kiállítás-rendezési előkészületek idején levélben kereste meg Csalog

5 Józsefet, a szekszárdi múzeumot 1933-ban rendbetevő régészt, majd 1934-től a múzeum igazgatóját, aki 1933-ban a téglát beleltározta. Csalog 1962. november 10-én kelt válaszát

6 azonban nem találta kielégítőnek. Oly annyira nem, hogy a levelet publikációja magyar szövegében meg sem említi. Nagyarányú saját nyomozásba kezdett a szekszárdi kollégák ' Vezető a szekszárdi Balogh Ádám Múzeum kiállításaiban. Régés zet - néprajz. Führer die Ausstellungen des Museums von Szekszárd. Archäologie - Ethnographie. Szekszárd, 1965. 46. 2 Uo. 90. - „Rómaikori tégla Arius alakjával. Kisdorog." - „Römerzeitlicher Ziegel mit der Gestalt des Arius. Kisdorog". 3 Uo. 46. 4

Uo. 5 Thomas Editnél következetesen „Csalogh", holott a helyes név 1937 előtt Csalogovits, utána Csalog. 6 E. B. THOMAS, Arius-Darstellung, eine römerzeitliche Ziegelritzzeichnung aus Kisdorog in Pannonién Római kori téglakarcolatrajz Arius képmásával, a pannóniai Kisdorogról. BBÁMÉ 1973-1974 (1975), 106. 3j. 11