Gaál Attila (szerk.): Pannoniai kutatások: A Soproni Sándor emlékkonferencia előadásai - Bölcske, 1998. október 7. (Szekszárd, 1999)

Nagy Mihály: A pannoniai IV. századi burgus-típusok méretei

A torony közepén pillér tartotta az első emeleti födémet. A burgus Pannonián kívüli legközelebbi analógiája a raetiai limesről, Achegg lelőhelyről ismert,

30 ahol a torony közepén kővel kiékelt nagy faoszlop helyét tárták fel. Ezt a tornyot a Kr.u. 4. század második felében használták. Jellemző méretei: tényleges méret actual measure küszöb magassága a járószint fölött 20 cm alapozás kiugrása falon kívül max. 60 cm falvastagság 1,30-1,40 m bejárat szélessége 1,45 m árok szélessége 4 m falak hossza kb. 11 m rekonstruált terv szerinti (ideális) méret a tényleges méret eltérése ideal measure of the reconstructed plan az ideálistól digitus mm digitus orth. modulus difference between actual (11 dig.) and ideal mm measure % 203,5 11 1 - 3,05 -1,7199 610,5 33 3 -10,5 -1,7199 1424,5 77 7 -24,5 -1,7199 1424,5 77 7 +25,5 +1,7901 4070 220 20 -70 +1,7199 10989 594 54 + 11 +0,1001 A Henszlmann Imre adatai alapján végzett számítások szerint 57 orthodoron lehetett a Bács-szentantali katonai létesítmény tornyának külső mérete. l 58 - 65 orthodoron oldalhosszúságú burgust nem ismerünk Pannoniából.

32 A Szentendre-Dera pataki építmény nagy tornyának mind a négy oldala más-más méretű, a keleti oldal kb. 66 orthodoron hosszúságú

33 és az eddig említettekkel szemben már új típus képviselőjének tekinthetjük. Ezen új típusba sorolhatjuk a Visegrád Sibrik dombi tábor harmadik építési periódusához (Valentinianus kora, vagy a limes Kr.u. 378-380 közötti újjászervezése)

34 tartozó tornyot is (3.kép), amelynek oldalhosszúsága 67,5 orthodoron. Jellemzője a torony közepén álló kör alaprajzú pillér, amely a födém alátámasztását szolgálta. tényleges méret actual measure digitus rekonstruált terv szerinti (ideális) méret ideal measure of the reconstructed plan mm digitus orth. modulus (11 dig.) a tényleges méret eltérése az ideálistól difference between actual and ideal measure mm % falvastagság 1,05-1,10 m belső méret 11,75x11,75 m 56,75 635,13 1017,5 55 5 1 11701,25 632,5 57,5 11,5 +32,5 +3,1941 +48,75 +0,4166 30 REINECKE 1935, 32-36. 11 HENSZLMANN 1872, 73-79; HENSZLMANN 1873, 215-217. Lásd még: NAGY 1998. A torony felmenő falának vastagsága 9,5 orthodoron. Ezt a falvastagságot alkalmazták a zeiselmaueri burgus esetében is: UBL 1977, 257: "Die Erdgeschoßmauern sind etwa 1,90 m stark.". 32 58 orthodoron külső méretű torony Dreiheiligenből (OHLENROTH 1942, 36-44) illetve Meckatzból ismert (GARBSCH 1967, 54-55). Utóbbinak külső mérete: 58x59 orthodoron, a felmenő falak 6 orthodoron vastagok. A torony közepén és sarkaiban pillérek tartották az első emeleti födémet. Hörbranz (HILD 1932, 292-294) és Ochsenbäumer Höhe (BEHRENS 1919, 15) burgusainak külső mérete 59x59 orthodoron volt. 60x60 orthodoron a bacharnsdorfi (7. kép; UBL 1977, 259; UBL 1997, 204-205) és a Passau-haibachi burgus (BENDER 1983, 598), valamint a Köln-müngersdorfi gabonaraktár (FREMERSDORF 1933, 36; MYLIUS 1933, 117) külső mérete. Utóbbi két esetben az alapfalak vastagsága 6 orthodoron volt. A Kölnmüngersdorfi épület sarkait kiugró pillérekkel támasztották meg. Az épülettípus funkciójához lásd: BECHERT 1979, 17-22. 62 orthodoron külső oldalhosszúságú volt a baisweili IV. kő burgus. Alapfalai 7,5 orthodoron vastagok (OHLENROTH 1939, 132). 33 SOPRONI, RLiU 79:1; SOPRONI 1978, 70; VISY 1988, 79, 67 kép; NAGY 1998. 34 SOPRONI 1978, 58. 118