Gaál Attila (szerk.): Pannoniai kutatások: A Soproni Sándor emlékkonferencia előadásai - Bölcske, 1998. október 7. (Szekszárd, 1999)
Nagy Mihály: A pannoniai IV. századi burgus-típusok méretei
Alaprajzi típusok Ebben a korszakban három fő alaprajz-formát különböztethetünk meg. A rombusz alaprajzú torony viszonylag ritka, leggyakoribb a négyzet, vagy közel négyzetes alaprajzú torony. Utóbbiaknál az egyik oldal (általában a bejárati és a hátoldal) néhány orthodoronnal rövidebb, mint a rá merőleges oldalak. A téglalap alakú burgusok a nógrádverőcei típusú létesítmények részeként fordulnak elő. Több burgus esetében megfigyeltek lekerekített sarkú négyzetes, vagy téglalap alakú, ritkábban kör alakú, vagy ovális fossát. Igen ritkán a rombusz alakú burgusokat körülvevő fossa is rombusz alakú. 6 A torony és a fossa között néha falazott, a torony falánál vékonyabb kőkerítés található. Alaprajzi méretek Az alaprajzi típusok összefüggenek a tornyok méreteivel és feltehetően funkcióikkal is. A legegyszerűbb típus viszonylag kisméretű, középső pillérje nincs. 40 orthodoronnal rövidebb oldalú torony Iváncsáról, BudapestBékásmegyer Dunai Csónakház lelőhelyről 7 és az Óbudai Gázgyár területéről ismert. Az iváncsai torony építésének kora egyelőre ismeretlen 8 , a gázgyárit viszont I. Valentinianus korára keltezték. 9 Ennek külső mérete 34x34 orthodoron, a tornyot kétszer ekkora (68x68 orthodoron) méretű fal vette körül. 10 Budapest-Békásmegyeren, a Bivalyos csárdánál feltárt torony 40x40 orthodoron méretű. 11 A Pilismarót-Hajóállomáson feltárt Valentinianus-kori burgus oldalai 42x42 orthodoron hosszúságúak. 12 45 orthodoron körüli méretű tornyot hármat ismerünk a Duna-mentéről és egyet a barbaricumból. Az Esztergom-búbánatvölgyi II. torony jellemző méretei a következők: 13 6 VISY 1988, 108, 106. kép: Intercisa 10. számú torony Kisapostag közelében. 7 SOPRONI, RLiU, 81:5. Az 1,1 méteres falvastagság 5,5 orthodoronnak, az 5,8 méteres belső méret 28,5 orthodoronnak felel meg. 28,5 orthodoron külső oldalhosszúságú rombusz alakú torony lm Sand-Felsenau lelőhelyről ismert. A felmenő fal ott némileg vastagabb: 6 orthodoron. Ld.: STEHLIN-VON GONZENBACH 1957, 112-113. A békásmegyeri torony külső oldalhossza (39,5 orthodoron) közel áll a Rajna-menti Kleiner Laufen Kr.u. 371-ben épült tornyának 39x40 orthodoron hosszúságú méretéhez. Lásd: STEHLIN-VON GONZENBACH 1957, 114-117. 8 FITZ, RLiU, 97:2. Az alapfalak 4x4 m méretűek, ez pontosan 20x20 orthodoronnak felel meg. 9 PÓCZY,RLiU, 81:7. 10 34 orthodoron oldalhosszúságú torony a Rajna-menti Hauensteiner Fähre (STEHLIN-VON GONZENBACH 1957, 91-92) lelőhelyről ismert. " SOPRONI, RLiU, 81:4. Teljesen hasonló méretű a Csillaghegy-Kossuth Lajos üdülőpart 59. sz. alatt feltárt torony is, amelyet Soproni Sándor Nagy Lajossal ellentétben nem Diocletianus, hanem Valentinianus korára keltezett. Lásd: SOPRONI 1978, 71, 388 jegyzet és 76:2 tábla. 12 Azonos méretű, de vastagabb falú torony a Rajna-menti Laufenburg-Schloßberg lelőhelyről ismert. Lásd: STEHLIN-VON GONZENBACH 1957, 85-86. 13 SOPRONI 1978, 26; SOPRONI, RLiU 53:8. 114
