Gaál Attila (szerk.): Pannoniai kutatások: A Soproni Sándor emlékkonferencia előadásai - Bölcske, 1998. október 7. (Szekszárd, 1999)
Gaál Attila: Bevezető
Szerkesztői bevezető Egy emlékkonferencia előadásaiból készült tanulmánykötet sok esetben magán hordozza a heterogenitásnak olyan - talán zavaróan ható - jegyeit, melyek megkülönböztetik más konferenciák, vagy akár egy múzeumi évkönyv tematikus elvek szerint összeállított kötetétől. Nincs ez másként most sem, ezért úgy érzem nem felesleges szószaporítás, ha a szerkesztő - mintegy előzetes magyarázatként - néhány szót ejt a konferencia és a kötet létrejöttének körülményeiről: Soproni Sándor a dunai kutatások több mint egy évtizede során, nem csupán a feltáró munkában volt közvetlen segítségünkre, hanem kezdettől fogva szívén viselte a felszínre hozott kőanyag további sorsát is. Amikor a bölcskeiek áldozatkészsége, a katolikus egyház nagyvonalú segítsége és Kiss József polgármester úr fáradhatatlan szervezőmunkája nyomán megvalósulásához közeledett a feliratos és ábrázolásos kőemlékek elhelyezésének sok éve húzódó ügye, — Soproni Sándor szakmai tanácsaival mindvégig segítette a tervezők és a kivitelezők munkáját. A templomkertben épített kőtár felavatását, — melyre 1997-ben a bölcskei Falunapok keretében került sor, — azonban már nem érhette meg. Ezért a kőtáravató ünnepély részvevői már akkor döntöttek arról, hogy elhunyt kollégánk és barátunk emlékére egy év múlva, ugyanezen rendezvénysorozat keretén belül emlékkonferenciát rendezünk Bölcske község, a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat és a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum szervezésében. A megyei önkormányzat által is kiemelt rendezvényként kezelt konferenciára kiküldött meghívókban az előadások témáját illetően csupán az szerepelt megkötésként, hogy az elhangzó előadás valamilyen formában kapcsolódjon a római erődítmények kutatásához. A visszajelentkezések alapján elfogadott és elhangzott tizenhárom előadás mindegyike megfelelt ennek a feltételnek. További két dolgozatot — Bóna István és Gáspár Dorottya írását, — noha nem hangzottak el a konferencián, a kötet számára fogadtuk el köszönettel. Tettük ezt azért, mert mindkettő egy -— a Wosinsky Mór Múzeumban őrzött — igen becses római-kori lelettel, a kisdorogi karcolt ábrázolásos téglával foglalkozik. (Itt kívánom megjegyezni, hogy témaválasztásuk azonossága a véletlen müve. A szerzők nem tudtak egymás munkájáról! Ez az oka bizonyos fotók ismétlődésének is.) A szerkesztés időszakában, a munkák beérkezése idején sajnálattal értesültünk továbbá Sosztarits Ottó azon váratlan döntéséről, hogy a konferencián elhangzott előadását, -— amely Savaria római-kori városfalainak fa-kő periódusváltásával foglalkozott — nem az emlékkötetben kívánja megjelentetni. 9
