Gaál Zsuzsanna: Megelevenedett képek: Egy kisváros a századfordulón (Szekszárd, 1996)

bezései és a tanfelügyelő közbenjárása nyomán 1875­ben engedélyt kaptak négyosztályos polgári fiúiskola létesítésére, s Krammer János (1856-1920) igazgatása alatt kétosztályos felső leány népiskola alapítására. Ez utóbbival végül megszületett a községi elemi iskola is. A fiúiskola Stann Jakab által tervezett épülete az első, mellyel a városkép tudatos formálására törekedtek. Az 1891 -ben négyosztályos polgárivá váló lányiskola Hár­mas-híd melletti épülete 1909-ben készült el. A polgári iskola vagy gimnázium?-vita még akkor sem csitult el, mikor a polgári befogadta az iparosta­nonc-képzést, kereskedelmi iskolát, kezdeti lépéseket tett a vincellérképzés felé, s vonzóvá vált nemcsak a he­lyi, hanem a völgységi falvak magyarul tanulni kívánó német nemzetiségű diákjai számára is. A gimnázium ügye akkor vált ismét aktuálissá, mikor 1892-ben a minisztérium felvetette Tolna megyében egy főgimná­zium létesítését. Ennek megszerzéséért Szekszárd si­kerrel indult harcba, s 1896-ban 4 évfolyammal meg­kezdődött a gimnáziumi oktatás, és az első évfolyam 1903-ban sikeresen leérettségizett. Ezzel befejeződött a város társadalom-szerkezetének megfelelő iskola­rendszer kialakítása. A vitrinben bemutatott tárgyak a középiskolák szer­tárainak felszereltségéből adnak ízelítőt. (5) Az évköny­vekben tanévenként felsorolták a könyvtárak, a külön­böző szertárak gyarapodását, az adományozók nevé­vel, ill. az esetleges vételárral együtt. A természetrajz szemléltetését színes rajzokkal, kitömött állatokkal, s a tanulók által gyűjtött növényekkel, mikroszkópos vizsgálatokkal oldották meg. Figyelmet érdemel a moz­góképet demonstráló szerkezet, a tengeri kagylóval töl­8

Next

/
Oldalképek
Tartalom