Gaál Zsuzsanna: Megelevenedett képek: Egy kisváros a századfordulón (Szekszárd, 1996)
A Garay térről felfelé haladva már messziről szembeötlött a belvárosi római katolikus templom - mai szem számára már ismeretlen formájú - tornya.(23) Az 1802-1805 között Thallherr József tervei alapján épült, későbarokk templomot ekkor még az eredeti torony díszítette. (Amai az 1925-ös égést követően került a templomra.) A római katolikus egyház Szekszárd legnagyobb felekezete: korszakunkban a lakosság mintegy négyötöde vallotta magát idetartozónak. A katolikus hívők a belvárosi templomon kívül még a Szent János és Pál kápolnában, a Remete kápolnában, valamint az 1860-as években épült újvárosi templomban gyakorolhatták vallásukat. A polgárosodás nem járt együtt a hitélet válságával, bár birtokai elvesztésével, az állami oktatás és anyakönyvezés megjelenésével a katolikus egyház és vele apáti rangú helyi képviselőjének közhatalmi súlya fokozatosan csökkent. Erkölcsi, szellemi tényezőként azonban továbbra is jelen volt a városban, s szerepét olyan nagy formátumú személyiségek is erősítették, mint az akadémiai levelezőtag és múzeumalapító Wosinsky Mór apát. A katolikus egyházat reprezentáló vitrinbe gazdagon díszített vörösbársonymiseruhát, monstranciát, kelyhet, misekönyvet, szenteltvíz-szórót, valamint egy nagyméretű feszületet helyeztünk el. A dobogón kapott helyet Szent Orbánt, a szőlők védőszentjét ábrázoló kőszobor, valamint a körmenetek során használt templomi zászló. Akatolikus templom tőszomszédságában állt a megyeháza a várkerttel. (24) Képzeletbeli utunkat itt folytatjuk. Vasárnapi sétálókat látunk: egy katonatisztet gyalogostiszti egyenruhában és egy elegáns öltözetű dámát. Ruhája az 1897-re jellemző divat szerint készült fekete 25