Gaál Zsuzsanna: Megelevenedett képek: Egy kisváros a századfordulón (Szekszárd, 1996)

1896-ban az ország a magyar állam fennállásának ezeréves ünnepét ülte. A látványosságok elsősorban a fővárosra koncentrálódtak, a vidék a maga módj án ün­nepelt. A megyék és városok küldöttségei részt vettek a fővárosi eseményeken, helyben pedig ki-ki tehetsége és lehetősége szerint igyekezett méltóképpen megem­lékezni az évfordulóról. Tolna vármegye a millennium megünneplésére a szekszárdi főgimnázium és a múze­um létrehozását, egy kulturális alap létesítését, a me­gye történeti monográfiájának elkészíttetését, a szek­szárdi kórház bővítését, valamint a Garay-szobor felál­lítását ajánlotta fel. A millennium és a hozzá kapcsoló­dó előkészületek országszerte a nacionalizmus meg­erősödéséhez vezettek. A sajtó - mely vidéken is a köz­gondolkodás formálásának legfontosabb eszköze - tör­téneti tárgyú cikkeivel, cikksorozataival fontos szere­petjátszott a hazafias érzések ápolásában. Megkülön­böztetett figyelmet fordítottak a szekszárdi lapok a re­formkor és szabadságharc korszakára, de szerzőik ­Bodnár István, Székely Ferenc, Leopold Lajos, Kam­merer Ernő - érdeklődésére más történelmi korok is számot tartottak. A reformkor és szabadságharc or­szágos kultusza mellett Szekszárdon megszületett egy másik kultusz is, Garay Jánosé, a költőé, akinek a ma­gyar irodalomban elfoglalt nem túl jelentős helye min­den esélyt megadott arra, hogy a szekszárdiak ne csu­pán felfedezzék, de egészen meg is tarthassák maguk­nak. Garay már 1881-ben emléktáblát kapott Szek­szárdon, szobrának felállítását pedig millenáris alko­tásnak szánták. A korra és a helyre is jellemző, hogy a szobor csak két évvel később, 1898-ban készült el. A szoboravatás időpontjában a tér jobb oldalán már 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom