Vadas Ferenc (szerk.): Dallá ringott bennem kétség és láz. Babits Mihály (és Török Sophie) szekszárdi levelei (Szekszárd, 1991)

Jegyzetek

JEGYZETEK 1. Babits Mihály és Török Sophie levelei közül az 1890-1911 között írottak (55) a Dunatáj c. folyóirat XIV. évf. 1991.1. számában találhatók (= Dunatáj XIV.). Hivatkozási helyül oldalszámokat adunk. A többieket, az 1913-1941 között kelteket jelen kötetünkben adjuk időrendben közre. Ezeknél a hivatkozás nem oldalszámra, hanem a levelek sorszámára utal (... sz. levél). Dunatáj XIV. 21.23. 2. Uo. 24. 3. Uo. 27. 4.13. sz. levél. 5.111. sz. levél. 6. Balázsolás. Babits Mihály összegyűjtött versei. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1963. (= Babits 1963) 552. 7. 112. sz. levél. 8. Csányi László: Babits átváltozásai. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1990. (=Csányi) 213. 9.113. sz. levél. 10. 122. sz. levél. 11. Babits Mihály beszélgetőfüzetei 1940-1941. Szépirodalmi Könyvkiadó. Budapest, 1980. 422. 12. Uo. 433, 438. 13. Szabó Lőrinc: Napló, levelek, cikkek. Szépirodalmi Könyvkiadó. Budapest, 1974. (- Szabó L.) 31-32. 14. Csányi 51. 15. Anyám nevére. Babits 1963. 20. 16. Csányi 177-178. 17. Uo. 145. 18. Uo. 183. 19. Csak a dalra. Babits 1963. 334. 20. Török Sophie: Első szekszárdi utamról. Babits Emlékkönyv. Nyugat Kiadó és Irodalmi Rt. (= Török S.) 199. 21. Gál István: A fiatal házas Babits versei feleségéhez. Dunatáj. I. évf. 1978. 1. sz. 7. 22. Pesti Napló, 1927. április 9. 23.35. sz. levél. 24.41, 42, 43, 45. sz. levelek. 25. 65-66. sz. levél. 26. 65. sz. levél 3. jegyzete. 27. 69. sz. levél. 28. 90-92. levél. 29. Téglás János: Egy elmaradt szekszárdi Babits-est dokumentumai. Dunatáj. IV. évf. 1981.1. sz. 28. 30. 94. sz. levél. 31. 94. sz. levél 3. jegyzete. 32.97. sz. levél. 33. Téglás János: Egy elmaradt szekszárdi Babits-est dokumentumai. Dunatáj. IV. évf. 1981. 1. sz. 31-32. 34. Csányi 8. 35. Török S. 203. 36. Vendel-Mohay Lajosné 1965-ben kap megbízatást Babits Mihály szekszárdi emlékeinek gyűjtésére, felkutatására. A családdal való jó kapcsolata és szorgos munkája révén, viszonylag rövid időn belül sikerül neki megszereznie a költő egykori otthonának berendezési tárgyait és szekszárdi vonatkozású dokumentumait, melynek egy részét a költő testvéröccse, dr. Babits István és sógornője, Olaszy Sándorné Budapesten, valamint a költő unokatestvére, dr. Fördős Dezsőné Kelemen Gizella Enyingen őrzött. 1967 tavaszára már olyan jelentős emlékanyag állt rendelkezésre, amely lehetővé tette az egykori otthon földszinti négy terme berendezését eredeti formájában. Az irodalmi emlékházat Illyés Gyula avatja fel 1967. július 2-án. A ház emeletét és udvari szárnyát 37