Bodnár István: Béri Balogh Ádám a vértanuhalált halt kuruc brigadéros (Szekszárd, 1938)
Nem kellett tehát a Balogh családnak Tolnában földet vásárolni. Régesrégen megvolt már itt a birtok, sőt annak 1692 május 26-án vevője is akadna: Sokoruy, tatai kapitány személyében. (Nagy Ferenc levele Zalaegerszegről. Thaly gyűjtemény. Nemzeti Muzeum 95.) csakhogy ezt a „Fadd nevü pusztát" a török hódoltság s az utána következett bizonytalan időkben birtokba venni nem lehetett s száznál is több évnek kellett eltelnie, amig a dédunokák ahhoz való igényüket érvényesíthetik. Amikor azonban az 1690-ben Osztopani Perneszy Ferenczhez újra férjhez ment anyja, engedményeket tesz fiának, Balogh Ádámnak, Tulok Gergely és neje Béri Balogh Judit Tolnamegyében Fadd, Mess és Hencse birtokukat 1695-ben eladják Béri Balogh Ádámnak. (Thaly Kálmán kéziratgyüjteménye. Nemzeti Muzeum, Nagy Imre legfőbb itélőszéki biró jegyzete egy perből). Voltaképpen birtokcsere volt ez, talán ráfizetéssel. Balogh Ádám zalamegyei birtokrészeit engedte át Judit testvérének, ezért kapta cserébe az erre szállott faddi birtokot. A Juditnak testvérével történt birtokcseréjét a felsőbb hatóság is jóváhagyta, még pedig olyformán, hogy a birtok közösen Béri Balogh Ádámra és feleségére, Festetich Juliára, valamint mindkét nemű gyermekeire is átszálljon. (Kovách Áladár cikke a Tolnavármegye és Közérdek 1911. évi 13—16. számaiban). Később az Abaffy családbeliek is felajánlották az előbb már emiitett faddi birtokrészüket Baloghéknak. S ezt ők Tnlnáha MPv^sük ntán k*L*yre 1703-ban örö káron meg is vették s lízTörökvallást mindkét nembeli gyermekeikre véglegesítették. A legnagyobb valószínűség szerint 1704-ben ezért vesz fel Balogh Ádám feleségével együtt Karo István belgrádi püspöktől 700 forintot, amelyért 7 rábakovácsi jobbágyat 10 évre zálogba adnak. így aztán az egész Fa dd és HencsfcJ3éri Balogh Ádámra és nejére Festetich Juliannára szállott, Tnegpedig ugy, hogy magvaszakadás esetén az egész birtok minden további felkérés és fiúsítás nélkül a leányokra is átszállhat. Ez a birtokcsere, majd vétel volt tehát legfőbb oka Béri Balogh Ádámék Tolnamegyébe költözésének, amely a legnagyobb valószínűség szerint 1701 végén, vagy inkább talán 1702 elején történhetett. (Amint láttuk Béri Balogh Ádám az 1701-ik évben még vasvármegyei főszolgabíró). Feleségét, mint Festetich leányt különben is ide csatolták családi körülményei. A Festetich család a horvátországi Turopolyáról származott. Kimutatható őse, János a XVI-ik század végén élt. A család II—ik: Mátyástól kapta nemesi levelét. Festetich Pál a XVI-ik század derekán telepedett le Magyarországon. Előbb Batthyány Ádám udvarnoka volt. Majd elvette a tolnai származású Bornemissza Erzsébetet, akivel Tolnát kapta. Ivadékai később grófi rangot nyertek, sőt ujabban egyik leszármazója a hercegi rangot is elérte. Ennek a Festetich Pálnak szintén Pál fia aztán kétszer is nősült. Először elvette a kettyei Finta családba házasodott Tholdy Antalnak Anna nevü leányát. Második felesége pedig Fitter Örzsébet. Evvel való házasságából származott József és Kristóf nevü fia. (Nemzeti Muzeum. Thaly K. kéziratgyüjteménye 147). Első házasságából is született egy Pál nevü fia, leányai közül pedig Krisztina Sándor Istvánhoz, Magdolna Peczovicz Ferenchez, Mária Meszlényi Jánoshoz, Julia pedig Béri Balogh, Ádámhoz ment nőül. Családi ok is közbejátszott tehát, hogy Béri Balogh Ádámék Tolnamegyébe, a Tolnával szomszédos Faddra kerültek. A Balogh családról később még lesz szó. így itt most csak azt emiitjük meg, hogy szép volt már náluk a gyermekáldás, amikor Tolnába kerültek. 8
