Wosinsky Mór: Keleti utam emlékei (Szekszárd, 1888)

tevéknél különben mindég hosszú kötelekkel van az elülmenőnek púpja a másiknak fejéhez erősítve s kard és tőrökkel felfegyverzett arabok képezik szamáron nyargalva a karaván elején és végén a kíséretet, kik mindég tiszteletteljesen üdvözöltek bennünket keleti módon. Az útban elhullott tevék és szamarak dögtestén kutyák rágódnak vagy sasok repkednek. Későid) majd fehér és kék sávolyos kaftánba öltözött örmény zarándokokkal találkoztunk : majd ismét fehér vászon köpenybe burkolt jerichoi vagy tiberiási beduinok vágtattak apró lovakon, csillogtatva hosszú lándzsájukat ; vagy egy-egy török aga nyargalt méltóságteljesen büszke lován, melyet fekete néger vagy arabs szolgája kisért. Egész .Jerusalemig az ut mentén bizonyos távolságban őrházak épültek, a beduinok rablótámadása ellen védve a zarándokokat. Különben nem nagy megnyugtatást szolgáltatnak ezek az utasnak, mert tudva levő dolog, hogy nem egy esetben cseréltek -ép ez őrök szerepet a rablókkal. Jajffa és Ramleh közötti fele uton sivatagi oazként nyomorult viskókból álló falut értünk, lud nemcsak az olajfákkal beültetett kerteket egyenkint, hanem az egész falut is kaktus és aloö-kerités veszi körül. A falu végén balfelül egy tűrök mosdó kut. romfalak s mohamedán temető állott, mely utóbbiban az egyik pálmaágakkal körültüzdelt sir fölött egy gyermeksereg mondta énekelve gyakori bólintgatás között imáját. A gyermekek mellett három vén asszony ült. kik-