Wosinsky Mór: Keleti utam emlékei (Szekszárd, 1888)

•csúcsok s vegetatio nélküli kopár örvények mögött egész közelben látszik a bolt tenger és annak szomorú környéke, a Jordán folyó. Jerichónak síksága s köves Arábiának hegységei. Csak itt-ott tűnik fel ez élettelen sziklasivatagban egy-egy templom, zárda vagy fekete szinü rom-maradvány. Leszállva e hegycsúcsról, az Olajfák-hegyének alján levő Getsemani kertbe tértem be. Nagyon feltűnő s jól esik a szemnek e sírokkal telt kopár sziklahegyen valódi kis paradicsomot látni, hol a virágoknak számtalan faja terjeszti óriási olajfáknak árnyékában illatárját. Az itt gondosan ápolt nyolez nagy olajfa valószínűleg még az apostolok idejéből való. Olajfáknak gyökérhajtásaiból ered s 5—6 méter kerülettel bírnak. A magas kőfal-kerítés mentén művészi kivitelű keresztúti statiok vannak. A kert a Ferenezrendüek birtokát képezi s egy jámbor szerzetes ápolja annak szép növényzetét oly gondosan. A kijárat mellett egy lapos sziklán mutatják ama helyet, hol Üdvözítőnk szenvedéseit megelőző éjszakán a három apostol álomba merült, s innét néhány lépéssel odább azon helyet, hol az álnok lelkű Júdás mesterét csókkal elárulta, Az árulásnak e helyét a mohamedánok is átoktelinek tartják s egy kőhalmaz mutatja, hogy mint Absolon sírjánál, ugy itt is követ hajítanak az erre menők e hely felé. A bekerített helytől csak egy kőhajításnyira van az agonia-barlang. Itt küzdötte Üdvözítőnk az élet és Italai közötti kimondhatlan tusát; itt töltötte a halál