Wosinsky Mór: Karcolatok dán-és svédországi utamból (Szegzárd, 1888)

kes itt a Motala vize, hol többszörös esés után sziklá­kon át hömpölygeti tajtékzó hullámait. Katrinenholm reggelizési állomás. Itt is a legizlés­teljesebbcn összeállított buffet-asztalra találtunk, a me­lyen választékos hideg ételeken kivül óriási csapos kan­nákban állott thea és kávé, a melyből kiki izlése sze­rint annyit töltött a mennyi tetszett s egységes árt fizetett kiki. gondolom egy krona, vagyis körülbelül 75 krt, ha az étkezésen kivül akár dézsa szám ivott volna is theát vagy kávét. Katrinenholmtól Stokholmig az eddigi vadregé­nyesség még fokozódik s az ősi fenyvesekből kiemel­kedő gránit csúcsok, a széditő mélységek, tajtékzó víz­esések, a kies völgyek tavai melletti fehéren szegélye­zett vörös házikókon kivül helylyel-közzel a legszebb pontokon a svéd aristokratiának bástyaszerü tornyos várai is fel-feltünnek, nyájasabbá téve a természetnek e ritka vad szépségét. Södertclge mellett a vonat a Mälar tavát érinti, hol egy kis részén függő hidon robog keresztül és Stok­holm elé érve, mielőtt megállana, roppant tekervényes utat tesz. Végig halad az iszonyú magas sziklatömegen épült Södermalm déli városrész alatti 417 m. hosszú alagúton, a honnét kiérve ismét a Mälar tavára jut, a melyen 222 m. hosszú vashídon át a város szigetére ér s innét még egy a tenger fölötti 247 m. hosszú hidon halad, mig a központi pályaudvarban megáll.

Next

/
Oldalképek
Tartalom