Wosinsky Mór: Az őskor mészbetétes díszítésű agyagművessége Székfoglaló értekezés(Szekszárd, 1904)

A külföld mészbetétes díszítésű agyagművessége - II. Nyugati és északi csoport (Spanyolország, Francziaország, Angolország, Dánia, Schleswig-Holstein)

több azonban a tömör talpon álló tál. A mészbetétes díszítés mély barázdája (I. tábla, 122—126.) s zeg-zug mintából, párhuzamos vonalakból s rácsmintákból állanak, de előfordulnak az ivezetek is. (62. tábla, 76., 77., 79.). AccbucJtal

1 tumulusai (csontvázakkal) körül elszórtan igen sok mészbetétes edény töredékeire akadtak, a tuniulásókban nem voltak edények, tehát valószínűleg azon sírokhoz tartóznák. Nagyobb részük kehelyalakú, vagy fél golyóalakú. Valamennyi mészbetétes, igen szabályos és pedig kizárólag csak egyenes vonalakból alakított geometriai vonalakból combinál va, ágy, hogy hullámvonal soha sem fordul elő. E minták vízszintes zónákban vannak elhelyezve. Pontsorok, melyek többnyire háromszögek töltelékei, pontozó kerékkel lettek előállítva. Nemcsak a vékony falazatú díszedények vannak így díszítve, hanem a nagy és vastag falazatú urnák is. Ezek díszítési technikája is durvább. Azonosak Cieinpozuelossal (hol csontvázak mellett mészbetétes edényekkel, rézből készült nyilcsúcs és tőrpenge találtatott. A ciempozuelosi alak ugyanaz, mint itt a 128-ik.) Ezen mészbetétes edényekről Bonsor azon téves nézetét nyilvánítja, hogy északról a Pyrenékből importálták azokat a celták. Portugálban »Antas« név alatt ismeretesek a dolmensírok, melyek ott százával találhatók. Ezekben gyakran találtak a mészbetétes szalagdiszítéssel borított harangalakú (»Zonenbecher« név alatt ismert) edényeket és pedig kőeszközök kíséretében, de néha ugyanazon sírban réztárgy is akadt.A kő-és érczkor átmeneti időszakéiból közöl RibeiroM.

3 a portugál dolmenből egy harangalakú mészbetétes poharat, mely egész felületén párhuzamos vonalakkal kitöltött vízszintes sávokra van osztva, valamint két alacsony tálat. J »Revue Archéologique* 1899. G. Bonsor : »Les colonies agricoles Prè-Romaines de la Vallée du Bétis.« 300. lap stb. 2 M. Much: »Die Heimat der Indogermanen.« 148. 3 M. Ribeiro

4

: »Dolmens et Grottes sépulcrales du Portugal.« A »Materiaux pour l'histoire primitive et naturelle de l'homme « 1878. 446. lapon, VIII. tábla, 4.. 5., 6. ábra. 92