Wosinsky Mór: Az őskor mészbetétes díszítésű agyagművessége Székfoglaló értekezés(Szekszárd, 1904)
A külföld mészbetétes díszítésű agyagművessége - I. A Középtenger partvidékének csoportja.(Chaldea, Egyiptom, Sziczilia, Cyprus, Kréta, Hissarlik, Kaukazus, Románia)
Virchow ä Krisztus születése előtti X—XI. századba, Chautre pedig a VII—XV. századba helyezi. E nagy sírmezőnek majd minden sírjában találtak mészbetétes díszítésű edényeket. A bécsi udvari múzeumnak Kőbánból eredő nagy gyűjteményében is találtam mészbetétes edénytöredékeket, melyek párhuzamos vonalakkal kitöltött háromszögekkel egymásba kapaszkodó, fekvő CV) alakokkal képzett szalagokkal, kampós keresztekkel (Swastikát), zeg-zug szalagokkal s sakkmintákkal diszíttettek. Találunk még analógiát a Kaukázusban Georgia tartomány Elisabethpol kormányzóságában, a Tiflis és Baku között fekvő Helenendorf nevű község körül elterülő bronzkori sírmezőkben, 1 hol az eredetileg szalagokkal körülkötözött csontvázak, kevés kivétellel guggolva ülő helyzetben, bronz ékszerek és fegyverek kiséretében találtattak tumulusok alatt. E sírokban igen sok az edény, számuk néha egy-egy csontváz mellett ötvenre rúg. Alakjuk kevés változatot mutat, többnyire egyszerű golyóalakuak s csak ritkán vannak füllel ellátva. Ebben megegyeznek a középeurópai -példányokkal. Díszítésük legnagyobbrészt vésett és pedig úgy, hogy a körvonalak közötti tér pontokkal vagy párhuzamos vonalakkal van kitöltve s ezekbe sok esetben mészhez hasonló fehér anyagot tömtek. 2 A díszítési motívumok kétfélék : vagy geometriaiak vagy figurálisak. Az első esetben egyszerű és zeg-zug vonalat, szöget, egyszerű és combinait háromszögeket, s a Dunántúl oly jellegzetes W alakját találjuk ; a figurális díszítésben szarvast, zergét, ökröt, antilopot, zsiráfot, madarat s emberi alakokat ábrázoltak. E georgiai edényeken Seure Gry. feltűnő hasonlatosságot talál Scythia és Thracia, Magyarország és Bosnia edényeivel a figurális díszítésben. Idézi a soproni Burg1 »Revue Archéologique* 1902. évf. 62—78. lap. 2 » Revue Archéologique* 1902. évf. 72. lap : »L'Ornamentation est parfois incrustée : je pense qu'il s'agit de traits faits à la pointe et bouchés par une sorte de masticage. Le plus souvent elle est gravée. Le procédé de gravure est double : c'est le trait Continu et le point. On reconnaît là, sans peine, l'influence évidente du modèle métallique. «