Wosinsky Mór: Az őskor mészbetétes díszítésű agyagművessége Székfoglaló értekezés(Szekszárd, 1904)

A külföld mészbetétes díszítésű agyagművessége - I. A Középtenger partvidékének csoportja.(Chaldea, Egyiptom, Sziczilia, Cyprus, Kréta, Hissarlik, Kaukazus, Románia)

84 WOSIXSKY 3IÓR Ca' <li Marcohan csontváz mellett, silexbó'l gondosan haso­gatott nyílcsúcsok kiséretében harangalakú mészbetétes ser­leget találtak, melyek a siciliai példányokhoz hasonlók. Santa Cristinában 1 pedig egymás mellett két csont­váznál találtak lapos rézhalta kiséretében egy harangalakú mészbetétes edényt, melynek zónákra osztott díszítése zeg­zug munkából áll. E két lelőhely mészbetétes edényei egészen elütnek a felső-olaszországi mészbetétes edényektől s azoknál jóval korábbiak is, nincs tehát azok között semmi összefüggés. A neolithkorban kerültek ezek szórványosan ide, midőn a Középtenger partvidékein, Siciliában és Spanyolországban terjedtek el s azért sorolom elő ezeket e helyen, elkülö­nítve a többi olaszországi példánytól. Hissarlikban legalsóbb rétegű városnak keramika jában találjuk a mészbetétes diszítésü edénytöredékeket, melyek többnyire párhuzamos vonalakkal kitöltött háromszögek-, négyszögek-, zeg-zug vonalak-, halszálka dísz-, sakk-motivum­s többszörösen concentrikus körökből állanak legtöbbnyire az edények szélén, valamint néha lapos tálakon az edény belső felén is találhatók. Schliemann »Ilios«-ából közlök trójai (hissarliki) ása­tásaiban eredő mészbetétes edény töredékeknek néhány darab­ját a CIX. tábla 1—8. ábrájában, Schliemann »Ilios«-ában még a 43., 45., 72. számok alatt ismertet mészbetétes töredékeket. Di'. Hubert Schmidt, ki legújabban »Troja und Ilion« czímű munkaijában osztályozza, Hissalik keramikáját. szintén constatálja, hogy az ott talált, geometriai vonaldíszt fel­tüntető s többnyire fehér anyaggal kitöltött edények a leg­mélyebb, vagyis a legrégibb rétegből származnak, de azok között is előfordulnak a sűrű pontokkal kitöltött száll a go L minők Egyptomban, Kréta szigetén és Erdélyben 2 találtattak. XXIV. évfolyamában. 28., 224. Idézve 0. Monteliusnál : »Die Chrono­logie der ältesten Bronzezeit« 190. 1. 1 Montelius : »Die Chronologie der ältesten Bronzezeit« 191. lap. 4H9. ábra. 2 Dr. Hubert Schmidt : »Troja und Ilion« 273. lap 37. tábla. 84

Next

/
Oldalképek
Tartalom