Wosinsky Mór: Az őskor mészbetétes díszítésű agyagművessége Székfoglaló értekezés(Szekszárd, 1904)

Magyarország mészbetétes edényei - Ez ötféle typus egybevetéséből vont következtetések

74 W08IKSKY MÓR jegyezhettem föl. Sokkal nagyobb mérvben terjednek el a Dunántúl alsófelében, hol csak Tolna vármegyében 38 lelő­helyet fedeztem fel. Somogy és Baranya valószínűleg ép oly gazdag, csak nem voltak eddig átkutatva. Az Aldunáról igaz, hogy csak 14 lelőhelyet ismerek, de ezek többnyire gazdag telepek, hol százával találták e mészbetétes edénye­ket, A Dunántúl mindkét felének typusa elterjedt, habár csak gyérebben, a Duna-Tisza közbe, hol főleg a folyómenti telepeken fordulnak elő. Az aldunai typus pedig egyenlően van elterjedve a magyar parton úgy mint a szerbiain. Nagyon fontos az a körülmény, hogy a Dunántúl mindkét részének és az Aldunának mészbetétes typusai, úgyszólván kivétel nélkül, bronzokkal, vagy bronzkori tár­gyak kiséretében találtattak, és pedig legnagyobb részt sír­mezőkben, melyekben kivétel nélkül hullaégetés volt a temet­kezési szokás. Csontváz mellett — az egészen máshová tartozó tököli edényeken kívül — e három typus sohasem találtatott, E mészbetétes edények mellett talált bronzok legnagyobb részt a bronzkor fejlett szakába, sőt néha a hall­statti periódusba tartoznak. Nagy korkülönbség van tehát az első két és az utolsó három typus között. Az erdélyi, boszniai és horvát-slavon typus a kőkor végső szakába esik, a Dunántúl két részében és az Aldunán elterjedt typusok pedig a hosszú bronzkor második felére esnek. E nagy korkülönbség magyarázza meg a kettő közötti nagy eltérést, valamint azt, hogy ez időközben a temetkezésben is már egészen új szokás terjedt el általánosan, t. i. a hullaégetés. Miután a két első s a három utolsó typus között ily nagy a különbség s nincs átmenet, vagyis itt hazánkban kimutat­ható fokozatos fejlődés, — kell, hogy e két typus-csoport más irányban terjedt és csak Magyarországon kívül talál­kozott egymással. Hogy e typus-csoportok első kiindulási pontját és további terjedési irányát megállapíthassuk, ahhoz ismernünk kell az összes külföldi lelőhelyeket és adatokat. Ezek össze­állítására vállalkoztam dolgozatom második részében. Itt csak a végeredménynek Magyarországra vonatkozó részét a követ­kezőkben foglalom össze :

Next

/
Oldalképek
Tartalom