Wosinsky Mór: Az őskor mészbetétes díszítésű agyagművessége Székfoglaló értekezés(Szekszárd, 1904)

Magyarország mészbetétes edényei - IV. A Dunántúl alsó felének leletei

IV. A Dunántúl alsó felének leletei. A mészbetétes edények hazánkban sehol oly hagy mennyiségben nem fordultak elő, mint Tolna megyében. Már Romer Flóris innét gyűjtötte »pannóniai«-nak elnevezett legszebb példányait. Jutott innét a legtöbb gyűjteménynek s nekem is sikerült ezekből olyan gyűjteményt összeállítani a szekszárdi múzeumban, mely eddig páratlanul áll. Harminczöt táblán mutatom be e megye válogatott m észbetétes edényeit, melyek elég kimerítően tárják elénk a Dunántúl alsó részének típusát, E mészbetétes edényektolnamegyei lelőhelyei a következők : 1. Alsó-Nyék. Itt a »szőlőskerti« dűlőben, a Duna árterületéből kiemelkedő dombon egy hullaégetési sírmezőben nagymennyiségű mészbetétes edényt emeltem ki. Ezeknek jellegzetesebb darabjait az LX. és LXI. táblán mutatom be. Minden sírban csoportosan állottak ez edények. Tartalmuk calcinait emberi csont és gyér bronzok voltak, melyek között tűk, karpereczek s csüngő leniezek voltak. E leleteket közöltein az »Arch. Ert.« XIV. kötetében. 2. Apar. Szórványosan előkerült m ész betétes edénytöredékek s egy ilyen ép példány mellett egy bronz buzogány. (Lásd: Wosinsky » Tolna várni, történeté «-t). 3. Apáti pusztán bronzkapoes kiséretében. 4. Bikád. Szórványos lelet. 5. Borjáé. Lakóüregekben csiszolt kőeszközök, állati csontok, csont- és agancseszközök s bronzsalak kiséretében. 6. Bolcske. Urnasírokból nagy számban, arany-tekercs, bronz-tű, sarló, övdísz és borostyánkő kiséretében. 7. Domhovár vidéke. Innét gyűjtötte össze báró Nyáry Jenő a mészbetétes edényeknek azon csoportját, mely tévesen »pilini leletek« neve alatt a budapesti Nemzeti Múzeumba került. LXII. tábla. 8. Dunaföldvár. Bronz-pitykék és buzogány kiséretében. 9. Duna-Szekcsö. Tolnavármegye határa közvetlen szomszédságában, a Kálvária-hegyen, nagy terjedelmű urna43