Wosinsky Mór: Az őskor mészbetétes díszítésű agyagművessége Székfoglaló értekezés(Szekszárd, 1904)

Magyarország mészbetétes edényei - III. A Dunántúl felső részének leletei

edény s különösen díszes edényfödő van innét a veszprémi főgymnasium múzeumában. Zala vármegyéből közelebbi lelőhely meghatározása nélkül, a szombathelyi múzeumban őriznek két kis mészbetétes edényt. Alakjuk és egyszerű vonaldíszítésük egészen azonos a győrmegyei példányokkal. 21. Balaton-Füreden lelt számos apró mészbetétes edényt őriznek a keszthelyi múzeumban. Ezek díszítése igen gyér és egyszerű, többnyire pontsorokból, concentrikus körökből, zegzug vonalakból s W alakból állanak. 22. Batta (Fejér m.) 1 urnatemetőjében pontsor-, concentrikus kör- és farkasfog-mintával mészbetétesen díszített edényeket találtak bronzból készült balta, lándzsacsúcs és korongos fejű tű kiséretében. 23. Nagy-Loolcról (Fejérmegye) került a nemzeti múzeumba egy ritka díszítésű, mészbetétes edény. Ezen is, mint a Pátiban talált példányon apró kiágazásokkal ellátott függőleges szár végén négyágú villa látható. Ábráját a XIX. tábla 4. száma alatt adom. Itt különben egy nagy urnatemető volt, melyben calcinait csontokat tartalmazó sok mészbetétes edény találtatott. Ezek a fehérvári múzeumba kerültek. 24. Lovasberény (Fejér m.)

2 határában Szösz és Szűzvár praehistorikus földsáncztól néhány száz lépésnyire van egy bronzkori nagy urnatemető, melyből körülbelül 50 mészbetétes urnát gyűjtöttek össze. Innét kerültek elő a XXVI. és XXVII. táblán közölt mészbetétes edények. Ezek égetett emberi csontokat s tüznyomokat felmutató bronzokat (korongos és kúpfejes tűket, lemezes karpereczeket, pápaszem alakéi csüngőket s bronzleniezeket tartalmaztak. Az urnák többnyire lapos tálakkal voltak leborítva, 1 Nemzeti múzeum naplója. 2 Arch. Ért, XVIII. 317. lap.