Wosinsky Mór: Az őskor mészbetétes díszítésű agyagművessége Székfoglaló értekezés(Szekszárd, 1904)
Magyarország mészbetétes edényei - I. Erdély lelőhelyei
36. Boncz-Nyiresen (Szamos-Ujvár) 1 közelében számos kőeszköz s egy bronzeszköz töredékének kiséretében számos edénytöredéket találtak, melyek különböző korból erednek. Ezek között számos gazdagon mészbetéttel díszített darab van, melyek mintái részben szabad kézzel vannak beböködve, részben pedig bélyegzővel benyomkodva, Nagyon nevezetes ezeken az, hogy egyszerű geometrikus minták mellett a spiralist és maeandert is alkalmazták azokon. Az egyszerű minták között vízszintes szallagokat találunk, melyek rézsútos párhuzamos vonalakkal vagy pontokkal vannak kitöltve, valamint zegzug szalagok, melyeket egymással szemközt állított háromszögek alkotnak. A spiralis és maeander közötti átmenet gyanánt rézsut fektetett kettős kampókat találunk. Ezek között az edény alapja pontozó kerékkel vagy csipkézett bélyegzővel előállított vonalakkal van kitöltve. A maeanderek részint ferdék, még fél spirálisok, részint vízszintesek. Hoernes a bronzkorszakba sorolja ezeket, s ebben bizonyítékát látja annak, hogy mily erős volt a bronzkor kezdetén a délkeleti befolyás. 37. Szamosujvárott, a város északkeleti oldalán fekvő »Fetris« dűlőben fedezett fel Orosz Endre 2 egy nagy neolithkori telepet, hol kő- és csonteszközök kiséretében temérdek edénytöredék találtatott. Ezekből vettem át a IX. tábla 8. ábráját. Orosz Endre e czikkében csak egyik szalagdiszítésű töredékről mondja ugyan, hogy benne van még a mészbetét, de egyéb erdélyi analógiák után kétségtelen, hogy az e táblán bemutatott többi darabok is mészbetétesek voltak eredetileg. A kolozsvári múzeumban is van néhány szamosujvári edénytöredék, melyeken a háromszögek vagy párhuzamos vonalakkal vagy pontokkal vannak kitöltve. 1 Dr. M. Hoernes: »Die Urgeschichte der Kunst«. 301. lap. Orosz Endre irt ezekről az » Erdélyi Múzeum«-ban. XX. évf. 31. lap. A leletek egy részét pedig Ornstein József a bécsi udvari múzeumnak ajándékozta s ezeket dolgozta fel Hoernes, kinek leírását itt átvettem. » Arch. Ért. XXI. évf. 17. 146. M. TUD. AKAD. ÉRTEK. A TÖRT.-TUD. KÖR. XX. K. 1. SZ. O
