Wosinsky Mór: Az őskor mészbetétes díszítésű agyagművessége Székfoglaló értekezés(Szekszárd, 1904)

A külföld mészbetétes díszítésű agyagművessége - III. Közép-európai csoport (Németország, sweitzi czölöp építmények, osztrák czölöp építmények, morva – cseh - galicziai tartományok, Isztria, Felső-Olaszország

nagy kőkori sirmezőben hullatemetés és hullaégetés egymás szomszédságában van, de a két csoport nincs összekeverve. Az itt talált edényekről egy külön typust neveztek el »rösseni typus « nevezet alatt. Igaz ugyan, hogy a rösseni edények díszítési technikájában különös sajátságokat találunk, de mert ezek a Németország északnyugati részében előforduló typusnak és a bernbnrgi typusnak keveréke, nem igen bír élesen megkülönböztető jelleggel s kevésbbé alkalmas arra, hogy ez a keramika külön typusnak adjon nevet. Az ezen csoportba tartozó mészbetétes edények előfordulnak : Szászországban, a német birodalom középső részén. Hessen-Nassauban, Westfáliában, Bajorországban, HessenDarmstadlban, Würtembergben, Baden herczegségben és Elszasz-Lothringiában terjedt el. Mindezen tartományokból Götze 1 közel 50 lelőhelyet sorol elő. A rösseni typust díszítésének technikája jellemzi. Díszítése erőteljesen mélyített, barázdái általában szélesek és mélyek. Uralkodó motívuma a szögszallag, melynek szögei erősen nyitottak s a kívüle eső részt pontokkal töltötték ki. A díszítés az edény egész felületét borítja. Jellegzetes a pontdíszítés, melyhez két vagy három pálczácskát kötöttek össze, s ezeket egymásután beböködve alkottak két- vagy háromsoros vonalakat. Jellemző még, hogy a zeg-zúg szallagok külső vonalait rojthoz hasonlóan hosszúkás vonalak szegélyzik. Főbb mintáit a CXXX. és CXXXI. tábla ábráiban csoportosítva adom a »Zeitschrift für Ethnologie« 1900. 244. lap után. A rösseni typus alakja nagyon változatos. Van közöttük henger-, csonka kúp- s körtealakú, leggyakoribb a szűk fenekű, öblös és széles szájú. Grossgartachtól háromnegyed órányira dél felé, az úgynevezett » WetterslocJi«-haji is vannak kőkori lakóhelyek, melyekből a rösseni typushoz tartozó mészbetétes edények kerültek elő. Schlitztől átvett ábrák 12. és 11. száma való innét. 1 Zeitschrift für Ethnologie. 1890. 240. lap. 107