Wosinsky Mór: Az őskor mészbetétes díszítésű agyagművessége Székfoglaló értekezés(Szekszárd, 1904)

AZ ŐSKOR MÉSZBETÉTES DÍSZÍTÉSI- A(i VAO ,M t'VESSÉGE. 1 1 Alakjuk legtöbbnyire a felfordított harangnak alakját tartja meg különböző változatban. A fenék többnyire gömbölyű, ritkábban lapos, néha pedig talpkoronggal van ellátva. A zsinórbenyomásos edényeken tolódjuk legelőször alkalmazva a mészbetétes díszítési módot. Miután azonban a zsinórbenyomás csak csekély mélyedést okoz, a melyben nem oly jól tapadt meg a fehér díszítő anyag, a legtöbb esetben pedig a talajnedvesség mosta ki azokat, azért ritkábban találunk ma már e zsinórbenyomásokban fehér anyagot, de hogy ezeket is eredetileg berakták, arra kétségtelen adataink vannak.

1 A zsinórbenyomásos díszítés előfordul Egyptomban is

r így a többi között Sakkara sírjaiban az V-ik dynastia idejéből, feltaláljuk a kőkorból Spanyolországban (Andalusiában), Francziaországban (Bretagneben), Hollandiában, Angolországban, Jütlandon és a dán szigeteken. Különösen sok a Rajna vidékén Tliüringiában

2 s a schweizi czölöpépítn iéi ivekben Vinelz-Lüscherz-Sutz- és Lattrigenben, valamint Csehországban. A Saale folyó mentén nagy mennyiségben talált zsinórbenyomásos edényeket behatóan írja le a lelőhelyek tüzetes statisztikájának közlésével Dr. Götze A. »Die Gefässformen und Ornamente der neolithischen Schurverzierten Keramik im Flussgebiete der Saale« cz. munkájában. Németország északnyugati részében e díszítési mód elterjedésének főiránya Klopffieisch y szerint Thüringiából a Harcz hegység mögötti síkság felé, Braunschweig-, Hildesheim-, Hannoverba, innét Westfalián keresztül Münster és Osnabrückön át az Ems és Rajna torkolatának vezet s innét a Rajnán végig Wiesbadenig. 1 Benne van még a mészbetét a Schliz állal leírt (»Das Steinzeitliche Dorf Grossgartach«) heuchelbergi és wiesbadeni, valamint a Nobitz mellett » Storchsecke *-n (Leinawald) talált példányokon. (Lásd Götze A. »Die Gefässnormen und Ornamente der neolithischen schnurverzierten .Keramik im Flussgebiete der Saale«. 18. lap.) 9 A. Schliz »Das steinzeitliche Dorf Grossgartach« czimű munkája 23. lapján számos lelőhelyeit sorolja elő a zsinórbenyomásos díszítésű edényeknek. 3 Correspondenzblatt d. D. Ges. 1876. évf. 74. lap. 11