Vadas Ferenc: Rácegrestől Párizsig Illyés Gyula a pannon ég alatt, 1902-1928 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1992)

BONYHÁD - A versírás kezdetei

Nem tudják ők, hogy miért harcolnak, Miért ontják vérüket. Csak engedelmeskednek a cárnak. Ha nem?... 0 veszi éltüket! De életük az Istenhez Bosszúért kiált, Hogy vegye el valamelyiket, A Cárt vagy a halált.

40 A haza című, népmesei elemekből építkező verse a múltba ágyazva meséli el János gazda három katonafiának történetét: A nagyobbik ment is ütközetbe, A kötelességét mindjárt meg is tette, Mert beverte vagy tízfranczia fejét, De ő is ottfelejtette a jobbján félkezét. A középsőnek Baja nem lett, az Isten segítette, Sőt, a rangot örmesterségig vitte. És ekkor? Hazaengedték, De helyette az öccsét elvitték. A legkisebb Mint újonc, ki alig tud valamit, Fogja a puskát! és lő!, de maga se tudja, hogy mit, És így elfogta az ellen, És két nap múlva lógott kötélen.

41 Kié az elsőbbség a háborúban? - teszi fel a kérdést a tehetségét próbálgató poéta? - Ki meghalt? Megsebesült? Vagy ki hazajött őrmesteri rangban? - A megítélést az olvasóra bízza. A háborús versek sorában vízválasztónak számít az 1916. október 20-án írott „A világháború'''' című költemény.