Vadas Ferenc: Rácegrestől Párizsig Illyés Gyula a pannon ég alatt, 1902-1928 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1992)

DOMBÓVÁR - A gimnázium

Rácegresen a csizma mellé, később, cipőt is kapott, ünnepi hasz­nálatra. Dombóvárott már váltócipője is volt, lecserélhette, ha vala­melyik elázott. Egyébként a tiszta és „illedelmes" öltözködésre a tan­intézet fegyelmi szabályzata is kötelezte, s e mellett még mi minden­re! Terjedelmes lenne felsorolni mind a 41 pontot, ezért csak néhá­nyat emelünk ki a tanulók iskolán belüli és kívüli magatartását szabá­lyozók közül: „1) A tanintézet feltétlen engedelmességet követel minden ta­nulótól, ki azt látogatja. 9) A tanintézeti épület s a tanterem azon hely, hol az ifjú jövő bol­dogságának alapját veti meg; ennélfogva mellőzendő benne minden, mi azon nagy cél méltóságával ellenkezik. Ilyen a lárma, illetlen ma­gaviselet, pörlekedés, veszekedés, a tanterem küszöbének feltett ka­lappal való átlépése, ablakán való kihajlás, papírdarabok és egyéb tár­gyak kidobálása vagy szétszórása a padok alá és az intézet helyisé­geiben. 17) A tanulót az iskolai törvények bármely pontjának megtartása alól felmenteni sem a szülőnek sem a szállásadóknak nincs joguk­ban. Nem szabad tehát a tanulót szüret-, vasár-, ünnep-, névnap vagy egyéb családi ünnepély alkalmából otthon marasztalni. 24) Tilos a csoportosulás az utcákon és az iskolaépület, valamint vasár- és ünnepnapokon a templom előtt; tilos a céltalan ácsorgás, lármázás, fütyülés, kiabálás a tanintézet folyosóin, az utcákon és a közhelyeken." 18 Vendéglőbe, cukrászdába, színházba a tanulók csak szüleik vagy azok helyettesei társaságában mehettek, moziba hetenként egyszer, ha az igazgató megengedte. Vallását mindenki szabadon gyakorol­hatta. A tanítás imádsággal kezdődött és végződött. A katolikus diákok (a tanulók háromnegyede), a hűvösebb napok kivételével, szorgalmi időben istentisztelettel kezdtek. A hittant, nekik, Fehérváry József segédlelkész tanította. Év végén a B-osztályból öt tanuló kapott elég­ségest, az A-ban háromszor annyi, köztük Illyés Gyula is, ami azért meglepő, mert előtte Simontornyán, utána Bonyhádon a jók és a leg­jobbak közé tartozott: a dombóvári hullámvölgy a szenvedő lélek lá­zadása, a családon belüli szembenállás kritikája. Szellemének gazdagságát igazánból magyar- és fóldrajzórákon ka­matoztatta. Egy Simontornyára küldött levél arról árulkodik, hogy tanára, Szmodics Zoltán bizalmával is kitüntette: „Mikor utolsó leve­

Next

/
Oldalképek
Tartalom