Vadas Ferenc: Rácegrestől Párizsig Illyés Gyula a pannon ég alatt, 1902-1928 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1992)
DOMBÓVÁR - A gimnázium
mama télvíz idején szoknyái alatt szalmatekerccsel bélelt bő szárú csizmát viselt, hogy föl ne fázzon alulról. A família büszkeségének számító főjegyző rangjához méltóan nősült: 1897-ben az ősi családi fészeknek számító Ozoráról vette feleségül a gazdag Neumann Margitot. Gyermekük nem született, pedig mennyire szerettek volna, elsősorban fiút. Ezért is a ragaszkodás a kis unokaöcs iránt, aki a nagybácsi nevét viseli születésétől fogva, vagy még annál is korábban, mert édesanyja még a szíve alatt hordta, amikor szokásjogot megszegve döntöttek családi egyetértésben: Gyulának hívják, ha fiú lesz, mit sem törődve azzal, hogy fiút apja fiútestvére nevére sohasem kereszteltek. Elemista korában, egyik alkalommal, rokonlátogatás alkalmával a szobát is megmutatta pártfogoltjának a jóságos nagynéni, amely az övé lehet, ha megbecsüli magát. Megbecsülésen a tanulást értette, s közben a születő félben lévő gimnáziumra gondolt, amelynek avatását, sajnos, már nem érhette meg; 1912 tavaszán ragadta el a halál. Nem segített rajta a pusztai levegő, melyet orvosai tanácsára szívott, a frissen fejt föcstej sem csinálhatott csodát, fiatalon távozott, tüdővészben hunyt el, harmincnyolc évesen. Kár érte, mert úri nő létére egyedüli a famíliában, aki nem kiközösítéssel kezelte a költő édesanyját; különösen kedvelték és értették egymást, szűkszavúságuk ellenére. Margit néni korai halála Illyés Gyula életébe is beleszól, nem sorsfordító erővel, csak annyiban, hogy mire kosztra-kvártélyra Dombóvárra kerül, új asszony fogadja a főjegyzői lakban; a feleség halála utáni évben, a gimnáziumnyitás esztendejében Gyula bácsi feleségül veszi Reichert Irént. Második feleségével a nagybácsi „egy Babi nevű, úrikisasszonykodó mostohalányt" 7 is kap, süldőkorút, akit örökbe is fogad. A gimnázium A Dombóvári Királyi Katolikus Főgimnázium története 1904-ben kezdődik. Ekkor hozott határozatot a község képviselő-testülete középiskola létesítésére. Mivel a helyiek szándéka és törekvése nem találkozott a Vallás és Közoktatási Minisztérium vezetőinek elképzeléseivel, ők gimnázium helyett polgári iskolát ajánlottak, a magasabb végzettséget nyújtó intézményért folyó csatározások csak 1913 tavaszára érték el céljukat: „Ő császári és apostoli királyi felsége május
