Vadas Ferenc: Rácegrestől Párizsig Illyés Gyula a pannon ég alatt, 1902-1928 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1992)
SIMONTORNYA - Egyházak és iskolák
hetett emelkedni a szegénységből, mert a vendéglős falun a jobbmódú iparosokkal egyenrangúnak számított. A gyánti számadó egyik lánya már vendéglősné Ozorán, a fiúnak a simontornyai beszálló vendéglőt szánták és bérelték. A patinás barokk épület földszintjén voltak az ívó- és étkezőhelyiségek, az udvaron a boltíves istállók, a kerthelyiség, kocsiszín és a kuglipálya. Nemcsak a község találkozóhelye volt itt, hanem a környéké és a távolibb tájaké is, hiszen a középkortól kezdődően Simontornyán át hajtották a marhákat az ország keleti, nagy marhatartó vidékeiről a külföldi vágóhidakra. A kereskedelmi út jelentőségét a vasút sem csökkentette, mert a Budapest - Dombóvár - Pécs, illetve Gyékényes vonalon közlekedő vonatok Simontornyán is megálltak. Illyés édesanyja a vendéglőt három éven át egyedül vezette, Gyula fia, Bonyhádra kerülve, az árubeszerzésben is segítségére sietett, de a kocsmárosságot sohasem szerette, anyja számára is idegen volt a rákényszerített életforma, és igazán boldog a fia sem volt itt soha. Ellenérzésének kialakulásában szülei megromló házassága is közrejátszhatott. Egyházak és iskolák A katolikus lelkek gondozását a török utáni időktől kezdve a ferencesek vállalták. Kezdetben a veszprémiek, majd a székesfehérváriakjöttek ide nagy ünnepeken a török mecsetből alakított templomba istentiszteletet tartani. Építkezésbe a Boszniából érkezett barátok kezdtek 1694-ben, de mivel őket hivatásuk gyakorlásában hiányos nyelvtudásuk korlátozta, helyüket, szegényes kis templomukat és zárdácskájukat, amely két cellából, pincéből és ebédlőből állt, átadni kényszerültek a mariánusoknak, akik új templomuk alapzatát földbe döngölt tölgyfa cölöpökre rakták, hogy a mocsaras talajon időtálló legyen. Az alapkövet 1728-ban tették le, a felszentelésre harmincnyolc év múltán került sor, de a vörösre festett bádogsisakos torony, amelybe Budán három új harangot vettek, csak 1771-ben készült el. Emeletes zárdájukat a templom mellé eleve úgy méretezték, hogy a gyarapodó rendtagok mellett a növendékek számára is jusson elegendő hely. 10 Évszázadunkkal a zárda életében is új korszak kezdődött: a marianusok helyét kapisztránusok foglalták el. Nekik ministrált a tizenéves Illyés Gyula is a fő- és mellékoltárok előtt, tekintve, hogy a
