Vadas Ferenc: Rácegrestől Párizsig Illyés Gyula a pannon ég alatt, 1902-1928 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1992)

RÁCEGRES - Tanítók és tanulók

akár a tenger szörnyei... Leszen idő, hogy ők is egymásnak rohannak; üvöltve, bőgve, mint az emberek, uralma alól akiknek kitörtek. Kik nem tudták sem visszaűzni, sem igába törni mind a kártevőket. Hasonló érzés támadhat..., pedig Illyés nem a géprombolók ösztönös ellenérzésével tekint, még ha első pillantásra úgy tűnik, a gépekre, azokat sajnálja, akik elől „eleszik" a kenyeret, akik, munka híján távozni kényszerülnek. A megkínzott képzelet a kétségbeesés képeit festi: a gépek elidegenednek, állatszörnyekké válnak, az emberek uralma alól kitörni készülnek, sokasodnak és egymásnak rontanak. Nincs ki igába törje őket, mert nem ember és gép, hanem ember és ember konfliktusa ez, amelyen változtatni kell. A társadalmi bajokat az új- és legújabb kori pápaság történetének meghatározó alakja, XIII. Leó is látta. Róma püspöke a modern ipari társadalmat adottnak véve ismerte fel, hogy a polgárság s vele együtt az egyház is megosztott: kettészakította a munka és a tőke ellentéte, amely már a társadalom normális működésének is akadálya. A nyugat-európai tapasztalatokkal rendelkező egyházfő jól érzékelte a haszonelvűségre épülő polgári világ erényeit és hibáit. „A gazdaság felhalmozódása kevesek kezében s a többség elszegényedése; a munkásoknak fokozott önbizalma és szorosabb szövetkezése, s végre az erkölcsök süllyedése a harc kitörését eredményezték". Az idézett, marxista nézetekkel összecsengő sorokat a pápa 1891. május 15-én közzétett Rerum novarum kezdetű, a munkásosztály helyzetéről szóló enciklikájának bevezető részéből vettük. A pápa szerint a konfliktusok feloldásában az egyháznak is közre kell működnie, mert szociális kérdésekben igazi megoldást csak az evangéliumi tanítás adhat. A pápai enciklika a katolikus papokat a konkrét társadalmi állásfoglalásra késztette. Szánthó Ignác: Tilos dolog-e a sztrájk a kath. erkölcstan szempontjából? S ha nem, melyek a jogos, vagy jogtalan előfeltételei? című dolgozata is a Rerum novarum szellemében és a bonum commune, a közérdek, a közjó érdekében született. Merész és bátor gondolkodásának egyik bizonyítéka, hogy amíg más természetű írásait elismeréssel fogadták bírálói, a sztrájkról írottra nem került dicsérő szó, csupán egy megjegyzés: „A közüzemek és az általá-