Vadas Ferenc: Rácegrestől Párizsig Illyés Gyula a pannon ég alatt, 1902-1928 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1992)
RÁCEGRES - A család
ládja, hanem három gyermeke van. A család tájnyelvi jelentése gyermek. Három család három gyermek és nem egész família, amelyhez a gyermekeken és a családfőn kívül az asszonynép, a fehércseléd is hozzátartozik. - A cselédtörvény szerint viszont cseléd az, aki kötelezi magát arra, hogy valamely gazdaságban személyes és folytonos szolgálatot bérért teljesítsen. Bérért teljesíteni, bérért dolgozni anynyi, mint béresnek lenni. A bérért dolgozó cseléd már nem tagja a háznépnek, a közte és gazdája közötti viszonyt törvény szabályozza, s ha a régi kötelékekből egy csipetnyi még maradt volna a huszadik századra, az nem merül ki másban, mint patriarchális gorombaságokban. Barkóczi József szegődményes levele első pontja is tartalmazza, hogy a cseléd „kifogás nélkül" tartozik engedelmeskedni elöljáróinak, a tiszteknek és helyetteseiknek. Hogy ez a teljes kiszolgáltatottsággaljáró feltétlen engedelmesség mit eredményezett testileg, lelkileg, sőt, szexuális kényszerben is, arra bőven találunk példákat a Puszták népe különböző fejezeteiben. Például: a már idézett házi törvény 9. pontja szerint „a cselédasszonyok tartoznak kivétel nélkül, az előforduló belső munkára az urasági és tiszti lakhoz menni". A szemrevaló lányokat nemegyszer az esti órákra rendelték be varrni, ruhát foltozni. Mindenki tudta, hogy az ilyennek mi a dolga, azt is, hogy mit vár a segédtiszt azoktól a lányoktól, akiket kivett a bandából és könnyebb munkára, igen gyakran vízhordásra osztott be. Az engedelmességet a lányok csak ritkán tagadták meg. Akire rájárt a rúd, menekülni csak a halálba tudott; ilyenkor a halott felmagasztosult, cselekedete lázadásszámba ment. „A puszta lakójának nincs egy talpalatnyi földje, ahol megvethetné lábát, teljesen ki van szolgáltatva, a lázadás lehetetlen és szökni is hova szökne? Teste-lelke, minden órája és teljes munkaereje a gazdáé, akit nem lát soha, a titokzatos földesúré, akinek legkisebb tisztje és helytartója is szabadon verheti gyermekét és elkívánhatja leányát." Babits Mihály, a királyi táblabíró költőfia, egy nemesi lateiner család sarja, kinek gyermekkori kalandjai ugyanezen a vidéken folytak, írja e sorokat a Nyugat-bm. 9 A család A puszta altiszti gárdájában Illyés Gyula gépészkovács édesapja (Illés János) nem áll az első helyen. Két-három embert vezényel,
