Vadas Ferenc: Rácegrestől Párizsig Illyés Gyula a pannon ég alatt, 1902-1928 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1992)

PÁRIZS ELŐTT ÉS UTÁN - A Cecei füzet

ródjai-bm; Cecén a kántortanító nagybácsihoz, Kállay Lajoshoz, akihez külsőben is egyre jobban kezd hasonlítani, szellemisége miatt vonzódik. Egyfolytában olvassa könyvtárának újdonságait meg a Világkönyvtár köteteit. A nagyapa méhesében Madarász József negyvennyolcas párti képviselővel találkozik, aki kilencvenévesen csodás dolgokról: Kossuthról, Petőfiről meg a trónfosztó 1849-es nemzetgyűlésről tud beszélni. A reformkori, roskatag lábakon járó „relikvia" az élő bizonyíték a szabadságeszmék iránt különösen érzékeny fülű és szívű diák számára, hogy nincs vesztett ügy, nincs vesztett nemzet, a csatavesztés nem jelenti a jó ügy bukását; érdemes élni és a harcot folytatni, akkor is, ha körülötte minden a semmibe hullik. Nem kizárt, hogy az agg képviselő helytállása és példája nyomán csillan meg a feltámadás képe abban a 72 soros költeményben, a Hív a föld-ben

11 is, amellyel húsvétvasárnapján lepi meg magát, 1920 tavaszán. Sejtelmes látomás a vers, atmoszférája és szimbólumai Adyra emlékeztetnek: Bomló, vallomásos szép tavaszi éjjel, Csodák és szólások nagy értő idején, Jöttem valahonnan zajos dáridóból Végig a földeken burjánzott a gaz. Morajlott minden: zsongtak a bokrok ..."Meghalunk... meg hát"... és hiába im minden Ha föltöretlen áll a sok ősi ugar. De ekkor keleten pirkadozni kezdett, fölcsapott egy napsugár: szent vöröses fény, S elszállt tőlem minden, mi gyötri a lelket Es sírva a földet átalöleltem én. Az anyai nagyszülők házában fogant költemény egy könyvkötői alapossággal készült füzetbe kerül, hét társával együtt. Mivel születési idejét és helyét a nyolc közül csak ennek az egynek ismerjük, meg,