Vadas Ferenc: Rácegrestől Párizsig Illyés Gyula a pannon ég alatt, 1902-1928 (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1992)

PÁRIZS ELŐTT ÉS UTÁN - A Cecei füzet

Meghajolt, odajött hozzánk a kulisszák mögé. Elfogadta gratulációinkat, s arrébb lépett. Nyúltak feléje az üdvözlő kezek" - az egyik oldalon, a másikon: „Kardlapozás kezdődött, mert a fbiforrósodott tumultusban elhangzott a kiabálások és sikoltozások között olyan is, hogy »éljen a forradalom !«. A rendőrök (és, mondhatni éppúgy, az egyenruhás titkosrendőrök) előbb csak a verekedők szétválasztásán buzgólkodtak. De most már hallva a »felforgato jelszavakat« (ahogy az újságok másnap írták), egyenest az előadás közönsége ellen fordultak; közös hadműveletben most már az ellentüntetőkkel."

7 Szerette Adyt, mert Babitscsal egyezően „a magyar anyanyelvűek közösségének eladdig egyetlen jó fényt sugárzó" géniuszának tartotta. Eszméivel és verseivel volt tele. Egyik társa említi, hogy sorait gyakorta idézte. Bátor hangja, gondolati monumentalitása mellett dallamformáinak sokrétűsége és változatossága volt rá - ez idő tájt született verseiben is érezhető - hatással. Az Adyra emlékeztető motívumok és szimbólumok: a feltöretlenül álló „sok ősi ugar", a „zsongó" március „temetői csend"-je, és a nagybetűs „Élet-vég" és „Én-hajó"

8 a magyar líra hagyományos útjáról való letérést jelzik, s az elágazási irányt mutatják, amelyen haladva a zsengéiből kinövő poétának saját hangját kell megtalálnia. A cecei füzet Pesti lakos létére, a tartós szénszüneteknek is köszönhetően, csaknem annyit tartózkodik Illyés Gyula a vidéki rokonság körében többnyire Cecén -, mint otthon. „A téli vakáció minden perce külön-külön édenien édes volt Cecén - írja a Kháron ladikjá-bm -, de főképp a délutániak. A - velem egykorú - Béry-Balogh lányok a szekszárdi polgári élményeit hozták, bátyjuk a fehérvári gimnáziumét. Itthon az árvák boldog anarchiájában éltek a rájuk maradt nagy házban, még anyjuk dajkájával. A ház (mert sarokház volt) egyik szárnyában a falu rőfös boltja; az ide le-legyűlt korúnkbeliek Pest tündérlevegőjét szállították a világhóditásra akkor indult Csárdáskirálynő ma is dúdolásra csábító dallamaival. Cecén minden ebéd harangozáskor kezdődött. Rá negyedórára a Béry-Balogh házban már rántották le az asztalról az abroszt a dominónak, szólt a citera, sőt Sommer Márti hegedűje."

9 A vidéki utazások, a „cecézések" a háborús események következtében egyre körülményesebbé s romantikusabbá váltak a rendszerte-