Szentes András: A Csapó –kúria és a szekszárdi képtár (Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 1991)

A kúria berendezése - Festmények

szögű oromzat koronáz. A portikusz szerkezeti hasonlóságán túlmenően elsősorban kellemes prepozíciója az, amely a tengelici bejárattal rokonítja. Úgy tűnik, hogy egy téglány alakú barokk épületet alakíttatott át a Korniss-család klasszicizáló stílusúra. A barokk épület emelése a török kiűzése utáni időszakra tehető. Nem tisztázott azonban, hogy ez az épület milyen korábbi helyi előzményekre épült rá. A kúria bontásakor olyan középkori kőfaragványok, ill. faragott kváderkövek kerültek elő nagy mennyiségben, amelyeket másodlagos felhasználással építettek be. E kövek felhasználásával épült falak viszonylag pontosan kirajzolják a barokk kori épület körvonalát. Paks 1859-es kataszteri térképén látható a kúria alaprajza. A téglány alakú épület főhomlokzatán a hossztengelyben megtaláljuk a portikuszt, a bal szárnyon saroklizalit van, a jobb szárny oldalhomlokzatán kiszögellés található. A portikuszt az átépítés során hozzáalakították a korábbi barokk homlokzathoz. A jelenkori bontás során megsérült a portikusz főpárkánya, ahonnan kiesett egy párkánytégla, amelyen 1840-es dátum és TK monogramm olvasható. így a portikusz hozzáépítése - ezzel együtt a klasszicizáló átépítés -1840 utánra, de legkorábban ez évre tehető. A KÚRIA BERENDEZÉSE Festmények A tengelici Csapó-kúria berendezései közül legtöbbet a festményekről tudunk. A szekszárdi múzeum gyűjteményébe a kastélyok és kúriák államosításakor jelentős számú képzőművészeti és iparművészeti anyag került. Az elmúlt években nagyrészt sikerült azonosítani a Csapó-családhoz ill. a tengelici kúriához tartozó festményeket.

17 A Csapó-család arcképcsarnokának minden bizonnyal legkorábbi darabja a Neugass Izidor által festett nagyméretű családi kép. Az 1811-ben készült festményen a 33 éves Csapó Dániel feleségével, a 23 éves Gindly Katalinnal és kislányukkal, a 4 esztendős Idával látható. Csapó korának egyik leghíresebb festőjénél, Neugass Izidornál rendelte meg a képet. Annál a Neugassnál, akinek munkásságáról Kazinczy hol elmarasztaló, hol dicsérő véleményt mond. Kazinczy 1811. okt. 3-án Gr. DessewfTy Jánosnak írott levelében Báró Prónay Simonne arcképét, melyet a „Pesti híres Neugass" festett „igen rút munká"-nak tartja, majd így folytatja: „Hamisabb koloritot alig ismerek, mint Neugassé. '

i% A következő hónap 6-án Szentgyörgyi Józsefnek írott levelében a „Nagy Művésznek" tartott Neugassról, paradox módon, éppen az imént említett Prónayné-kép kapcsán a következőket írja: „Eggy Hneába teszem Studerrel, de úgy hogy Neugass még is többet ér, mert jobban talál; Studer jól szinel, Neugass feketésbe csap' s a' piros nála szederjes. *

9 Neugass 1808-ban már Pesten működött. A korabeli sajtó a Pesten és Budán ismert festő egy Pozsonyba teendő útjáról tudósít.

20 Ugyancsak 1808-ban írják,

21 hogy „Neugass és Wey da - mindkettő berlini - úgy látszik már sokat dolgoztak; müveikből legalábbis érett ízlés és rajzkészség szól hozzánk. Nekik van a legtöbb dolguk, miután portraitik nemcsak a való hűség, hanem a fő vonásoknak különösen szorgalmas kezelése által is kiválnak, ennélfogva frappánsabban hatnak, mint Lampi müvei. "