Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

ki, hogy az egyházi, hitfelekezeti és alapitványi pénzeket, valamint az értékeket és az ingatlanokat köztulajdonba veszi. Az egyházakat utasította, hogy a kezelésükben lévő javakról kimutatásokat készítsenek és azokat terjesszék be. Az elkommunizálás az összes hitfelekezetek és az alapítvány képviselőinek a jelenlétében, az 1919-ik évi június hó 2-án délután 3 órakor meg is történt. A takarékpénztári lag kezelt pénzekről szóló betétkönyveket a szekszárdi adóhivatalnak adatták át, ez utóbbit pedig arra utasították, hogy az értékeket a központi állampénztárba szállítsa. * A vármegyei intézőbizottság életében május hó második felében olyan változás történt, amely a város lakosságát is keményen érintette. Tolnavármegye területére Aranyos Györgyöt — az ország területéről kitiltott, sötét tekintetű anarchistát — nevezték ki kormányzótanácsi biztossá. A vármegyei intézőbizottság a kinevezést az 1919-ik évi május hó 24-én tudatta a városi direktóriummal, amelyet egyidejűleg arra utasított, hogy az új biztossal szemben feltétlen engedelmességgel viselkedjék. Az anarchista Aranyos György a városi állapotokkal bizony nem volt megelégedve. Ezért, de meg azért is, mert a szakszervezeti elnök panaszt tett, hogy a városi tanácsi választásoknál a szakszervezetek álláspontját és a proletárérdekeket figyelmen kivül hagyták, a választásokat megsemmisítette és június hó 3-ára ujabb választást rendelt el. Az új választás meg is történt. Elnöknek Fráj Mátyást, helyettes elnöknek Kaufmann Mátyást, az intézőbizottság tagjaivá pedig Ferner Vilmos, Végh János, Majsai György, Bányai Ferenc, Hemm József, Laufer Béla és Kovacsics György szakszervezeti tagokat választották meg. Az 1919. évi június hó 7-én a városi intézőbizottság ünnepi ülést tartott, amelyen Soós Sándor a vármegyei direktórium elnöke szintén megjelent. A gyűlést Kassa város visszafoglalásának az örömére hívták össze.