Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

A templom a türelmi rendeletnek megfelelően utcára nyíló ajtó nélkül épült fel és fatorony volt mellette. A templom ajtója fölé kívülről az alábbi felírást alkalmazták : „GLORÍA DEO TRIUN. IN COELO PAX VIVENTIBVS IN TERRIS SVB IOSEPHO II. AVGVSTO CVIVsl VIRTVTE CAESEREA LAETI FECERE" A felírást Vitéz József lelkész a következőképpen fordította magyarra : „Dicsőség magasságban az Istennek Békesség légyen földön embereknek Boldog országlás második Józsefnek Ő Felségének!" * * Maradandó nyomot hagyott a város történetében az 1782-ik évi augusztus hó 7-én tartott megyegyűlés, amelyen dr Keller Jakab Udalrik tolnavármegye főorvosa bejelentette, hogy abban az esetben, ha utód nélkül halna el, egy Szekszárdon létesítendő kórház céljára vagyonából 10.000 forintot hagyományoz. Ezzel a nagylelkű nyilatkozattal ültette el a nevezett azt a fát, amely az idők folyamán hatalmassá terebélyesedett és amely közel másfél százados múltjával büszkesége a vármegyének és a városnak egyaránt. * * * II. József az 1784-ik évben katonai szempontból elrendelte, hogy Magyarországon és Erdélyben házról-házra járva a lakosok és a házak összeírassanak. Két esztendővel később meg arra adott utasítást, hogy a földterületek is felméressenek. Rendeletei általános népszerűtlenségnek örvendtek, de — mivel a császár akarta — az örökös tartományokban használt íveken az 1784-ik év végén Szekszárdon is megkezdték az összeírási munkálatokat. Az összeírásokat a velük szemben táplált ellenszenv folytán II. József halála után megsemmisítették, így az itteni adatokból mindössze a főeredmények maradtak hátra. E szerint Szekszárd