Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

tes szőlők, kertek és folyóvizek vannak : levegője, vize és vára kellemes." Evlia Cselebit leírásánál a törökkel szemben — hiszen maga is az volt — elfogultság vezette. A város házainak a számában és a bosnyákok barátságos voltában feltétlenül tévedett. A házak szá­máról szóló állításainak ellentmondanak az adó és egyéb defterek (összeírási lajstromok), a bosnyákok — ráczok — barátságos ter­mészetére pedig alaposan rácáfolt az a sok baj és küzdelem, amely a török hódoltság után velük szemben bekövetkezett. A Béla király tér nyugati részén lévő és a templomra néző Fejős-féle ház előtt (ma a Tolnamegyei Vendéglősök R. T. tulaj­dona) egy kút volt, amelyet még pár évtized előtt is a nép állan­dóan török kútnak emlegetett. Valószínű, hogy a török vallásgya­korlat folytán ennek a közelében is állt az Evlia Cselebi által emii­tett négyből egy imaház, vagy mecset. Mehrwerth Ignácz, Szekszárd nagyközség főjegyzője az 1884-ik évben jegyzeteket írt, amelyben a kérdéses kútra vonatkozóan a következőket mondja : „A török hódítás korából nem maradt egyéb emlék fönn Szegzárdon egy csatornánál, mely a jelen század elején romlott el. A csatorna ugyanis az u. n. Bödőből a hegy északi oldalából a Séd-patak mentében a Bartina hegy alatt vezettetvén le a piacra a jelenlegi Fejős ház elé, itt két ciszternája volt. A Bartina alja azonban északi oldalán forrásokat tartalmazván, ez ok­ból a csatorna koronkint alább-alább csúszott, s ezáltal a csatorna csövezete beleszakadt a Sédbe, amelynek kijavítása elhanyagoltatott és igy egy a város határában lévő legegészségesebb víznek általá­nos használhatásától a község elesett." A török kiűzése utáni időben — amint róla később említés tör­ténik — Mérey apát a baktai forrás vizét a Munkácsi utcán át vezettette a városba. Ez a tény nem változtatja meg az előbb em­iitett, néphagyomány szerinti török kút létét, mert az ehhez szolgáló anyagkőcsatorna a Bödői forrásból a Séd-patak mentén, — a Mun­kácsi utcától teljesen eltérő irányban vezette a mostani piactérre, a volt Fejős ház elé a kitűnő ivóvizet. A török alkoholt nem fo­gyasztott, a jó vizre tehát nagy szüksége volt. A török temető helye már pontosabban meghatározható. Az a 3* 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom