Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

Fáradhatatlan buzgalommal fogott a leégett templom restaurálásához és sikerült is azt úgy — ahogy ma teljes díszében áll — rendbe hozni. A restaurált belvárosi plébániatemplomot Virág Ferenc megyés püspök az 1929-ik évi június hó 6-án konsekrálta. Kiss Lajos apátplébános nevéhez fűződik a Kálvárián elkorhadt régi fakereszteknek művészi kivitelüekkel történt kicserélése is. Kiss Lajos pécsi kanonokká neveztetvén ki, az 1939-ik évi március hó 5-én Gaái János paksi apátplébános lett a szekszárdi apátplébános, akit vitéz Vendel István polgármester nagy küldöttség élén a Sió hídjánál üdvözölt. Az újvárosi plébánián dr. Fent Ferenc után Mozsgay Sándor, majd az 1923-ik évi január hó 1-étől Horváth Károly következett, aki 1936-ban a szekszárdi kerület esperese és tanfelügyelője lett. * Göde Lajos eltávozván, a reformátusoknál a gyülekezet az 1924-ik évi július hó 6-án Tóth Lajost választotta meg lelkészévé, akit ezen tisztségébe Ravasz László püspök augusztus hó 10-én iktatott be. Tóth Lajos nagy ambícióval fogott egyháza lelkréletének a vezetéséhez. Tekintetét elsősorban az istenházára, a templomra fordította és azt olyan szépen restauráltatta, hogy az Úr hajléka az 1935-ik évi október hó 31-én teljes díszben ünnepelhette 150 éves fennállását. A jelzett alakalommal az ünnepi btszédet Tóth Lajos lelkész mondotta és a villanyvilágítással felszerelt, szépen restaurált templomot a hívők serege és a nagyszámban megjelent küldöttségek zsúfolásig megtöltötték. Az ünnepségen a várost vitéz Vendel István polgármester képviselte. Az 1932-ik évi március hó 13-án a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság a vármegyeháza közgyűlési termében irodalmi estet tartott, amelyen Makkai Sándor és Ravasz László püspökök, továbbá Áprily Lajos és a már elhunyt Reményik Sándor írók is részt vettek. Ez utóbbiak saját költeményeiket nagy sikerrel adták elő. *