Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

A fővezér látogatása óriási erkölcsi hatással járt, erőt és önbizalmat öntött a szekszárdi polgárság lelkébe, amely a szebb jövőbe vetett hittel a romok eltakarításához és az alkotó munkához fogott. 2. RÉSZ. A kommün bukása után a hatóságoknál kezdetét vette a proletárdiktatúra alatti magatartások igazoltatása, Szekszárd város értelmisége pedig az 1919-ik évi augusztus hó 21-én egy hét tagú bizottságot küldött ki, hogy megvizsgálja azoknak az ügyét, akik a kommün alatti viselkedésük folytán kifogás alá estek. Minthogy a vörös uralom minden polgári rendszert felforgatott, a város igazgatását újból el kellett indítani. Az 1919-ik évi szeptember hó 1-én tartott közgyűlés, a még mindig távollevő polgármester helyettesítésével Vendl István jogügyi tanácsnokot bizta meg. Ugyanakkor és a szeptember hó 13-iki ülésen határozott a képviselőtestület a proletárdiktatúra alatt a várost ért anyagi károk megállapítása és a felelősséggel tartozó egyének kijelölése tárgyában. Ezután a helyettes polgármester felkutatta és Budapesten az Országos Központi Hitelszövetkezetnél megtalálta az ellenforradalom elnyomásakor hadisarc fejében átadott takaréki betétkönyvecskéket és azokat a jogos tulajdonosoknak visszaadta. Ezért a november hó 26-iki közgyűlés neki köszönetet szavazott. A város vezetőségére emberfeletti munkát rótt a kommunizmus romjainak az eltakaritása és az igazgatáshoz nélkülözhetetlenül szükséges dolgok előteremtése. Az élet és vagyonbiztonságot is szolgáló közvilágítás fenntartása szintén súlyos gondokat okozott, mert egyrészt a természetes elhasználódás, — másrészt a világháború és az azt követő forradalmi idők folytán Szekszárd egyetlen üzeme, a villamosmű csaknem teljesen hasznavehetetlenné vált. A bajt tetőzte az, hogy a villamostelepen két —- teljesen elavult — gőzgép és egy Diesel-féle nyersolaj motor állította elő az áramot. Mivel nyersolajat nem lehetett beszerezni és mivel a vármegye egyetlen bányájából a szenet részben a szerb megszállás, — részben a vasúti szállítási nehézségek miatt