Gaál Attila (szerk.): Szekszárd Megyei város monográfiája (Hasonmás kiadó Wosinsky Mór Múzeum, Szekszárd, 2006)

megölt és kirabolt két, a demarkációs vonalon átjutni akaró egyént és egy férfit agyonlőtt, mert nem adott neki cigarettát. Ezen bűncselekményei miatt dr. Tánczos Vendel vádbiztos a Harc községhez tartozó Janya-pusztai Puskás Jánost a forradalmi törvényszék elé állította, amelynek elnöke abban az időben dr. Rudas Zoltán volt, aki a Berinkey-kormány alatt, mint külügyminiszteri segédtitkár dolgozott. A forradalmi törvényszék — bár dr. Tánczos Vendel vádbiztos a 21 éves vádlottra csak súlyos büntetést kért — Puskás Jánost halálra ítélte. Az Ítéletet a városháza udvarán, az 1919-ik évi május hó 8-án d. u. 3 órakor hajtották végre. A végrehajtással a forradalmi törvényszék a Szekszárdon tartózkodó Krammer Sándort bizta meg, aki az elitéltet a rendőrségi fogda fala elé állította és négy vörösőr által leadott sortűzzel agyonlövette. Amikor Puskás János a földre bukott, Krammer Sándor levette a hulla szeméről a kendőt és dicsekedve lobogtatta, hogy az a 15-ik emléktárgya. A polgári perek tanácsaiba a városi lakosság közül kértek ülnököket, akiket a tőrvényszék megkeresésére a városi intézőbizottság jelölt ki. A tanács összeállítására vonatkozóan igen jellemző a már elhunyt Kaiser János, Flórián-u. 4. szám alatti lakos esete, aki válás miatt állt a törvényszék előtt. Kaiser János a válás okát mindenáron a feleségére akarta hárítani és amikor védekezése közben hitvestársáról nem valami tetszetős formában nyilatkozott, a tanács elnöke rászólt, hogy illedelmesen viselkedjék és válogassa meg a kifejezéseit, mert urak előtt áll. Látván a tanács összetételét, többse kellett Kaiser Jánosnak és e szavakra fakadt: „Mit urak?** — közben a bíróság tagjaira mutatott — „hiszen ez itt egy árestánc,* ez pedig egy nyomdász legény." Majd tekintetét a jegyzőre irányítva azt mondta, hogy „egy úr van itt, aki ír."** * Börtönviselt volt ** Bírósági rendes tisztviselő volt.